Hatályba lépés időpontja 2018. szeptember 1-től érvényes

 

 

Váci Petőfi Sándor Általános Iskola

2600 Vác, Deákvári főtér 5.

 

Váci Petőfi Sándor Általános Iskola Püspökszilágyi Telephelye

2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13.

 

 

 

OM azonosító: 037735

 

 

 

ISKOLAI HÁZIREND

 

2018.

Tartalomjegyzék:

 

 

A házirend célja és feladata   3. oldal

A házirend hatálya   3. oldal

Az intézmény adatai 4. oldal

A házirend  nyilvánossága   5. oldal

A tanulói jogok és kötelességek szabályai 5. oldal

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai 5. oldal

Tanulói jogok gyakorlása   6. oldal

A tanulók jogai                                                                                    6. oldal

A tanulók kötelességei                                                                          7. oldal

A szülői jogok és kötelességek szabályai                                                                                 9. oldal

Iskolai diákönkormányzat                                                                     9. oldal

Iskolai diákközgyűlés                                                                             10. oldal   

Iskolánkban választható tantárgyak, területek   10. oldal

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata                                   11. oldal

A vizsgaszabályzat célja                                                                     11. oldal

Általános szabályok                                                                                                              12. oldal

Osztályozó vizsga                                                                                                                12. oldal

Különbözeti vizsga                                                                                                               13. oldal

Javító vizsga                                                                                                                        13. oldal

Pótló vizsga                                                                                                                         13. oldal

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga szabályai                                                             14. oldal

A vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei                                                                    14. oldal

Az írásbeli vizsgák általános szabályai                                                                                  14. oldal

Szóbeli vizsgák általános szabályai                                                                                       15. oldal

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje                                          15. oldal

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről 16. oldal

A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 17. oldal

A tankönyvtámogatás rendje   17. oldal

Az étkezési támogatás rendje   17. oldal

Az iskola munkarendje   18. oldal

Tanórán kívüli foglalkozások rendje, és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai 19. oldal

Az iskola működési rendje   19. oldal

A hetesek feladatai 21. oldal

Az ügyeletesek feladatai 22. oldal

A tanulók jutalmazásának formái és rendje   22. oldal

A tanulók büntetésének elvei és formái                                                                                  23. oldal

A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések                                                        24. oldal

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai                                   24. oldal

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi munkájáról 25. oldal

Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok   26. oldal

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása   26. oldal

Házirend a napközi otthonban   27. oldal

A tanulószoba házirendje   28. oldal

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok   28. oldal

Számítógéppel felszerelt terem használatára vonatkozó szabályok          30. oldal

Az intézmény óvó- védő előírásai 31. oldal

Az esetlegesen bekövetkező baleset esetén a pedagógus teendőinek sorrendje                          32. oldal

Az intézmény egészségvédelmi szabályai                                                                              33. oldal

A Petőfi Sándor Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása                             34. oldal

 

 

 

HÁZIREND

 

 

Amely a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint tagintézménye tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

 

 

A házirend célja és feladata

 

1.        A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2.        A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

 

                     Ezen házirend:

·       az Emberi Erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) szóló EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről

·       és a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

·       a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

·       az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült.

 

 

A házirend jogforrás, amelynek megszegése jogsértésnek minősül.

 

 

A házirend hatálya

 

  1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4.   A házirend a jóváhagyást követően  lép hatályba.   Felülvizsgálata az új jogszabályoknak, az EMMI rendeletének megfelelően megtörtént.

 

 

A házirend módosítását ettől eltérő időpontban is kezdeményezheti az igazgató, a nevelőtestület, a tanulók vagy a szülők nagyobb csoportja.


Az intézmény adatai:

 

 

Az intézmény neve:                                     Petőfi Sándor Általános Iskola

 

Az intézmény székhelye:                             2600 Vác, Deákvári főtér 5.

 

Tagintézmény neve, székhelye:                  Petőfi Sándor Általános Iskola
Móra Ferenc Tagiskolája
(2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13.)

 

Az intézmény fenntartója:                            Klebersberg Intézményfenntartó Központ
Váci Tankerülete

 

Az intézmény működtetője:                        Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Székhelye:                                                   2600 Vác Március 15. tér 11.

 

Az intézmény típusa:                                   általános iskola

 

Az intézmény tevékenysége:                       általános iskolai tanulók nappali rendszerű

                                                                     nevelése-oktatása (1-8.évfolyam)

 

OM azonosító:                                             037735

 

e-mail cím:                                                   petofi-vac@vnet.hu

 

internetes  honlap:                                       www.petofi.vac.hu

 

 

 

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

 

 

hosszú bélyegző:

 

 

körbélyegző.

 

 

 

 

 

 

 

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, írásbeli megbízással az iskolatitkár, esetenként az intézmény megbízott alkalmazottja.


A házirend nyilvánossága

 

1.        A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, az iskola valamennyi alkalmazottjának) meg kell ismernie.

2.        A házirend egy – egy példánya megtekinthető  = az iskola irattárában

                                                                                    = az iskola könyvtárában

                                                                                    = az iskola nevelői szobájában

                                                                                    = az iskola igazgatójánál

                                                                                    = az iskola igazgatóhelyetteseinél

                                                                                    =a diákönkormányzatot segítő ped.nál

                                                                                    = az osztályfőnököknél

                                                                                    = az iskola szülői szervezet

                                                                                        vezetőjénél

                                                                                    = az iskola honlapján.

3.        Az iskola házirendjének egy példányát – a közoktatási törvénynek megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

4.        Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell:                                                       = a tanulókat osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőket szülői értekezleten.

5.        A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük :

                                                                                    = a tanulókkal osztályfőnöki órán

                                                                                          = a szülőkkel szülői értekezleten.

6.        A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján, vagy – ettől eltérő – előre egyeztetett időpontban.

7.        A házirend tanulókra vonatkozó kivonatos részét minden tanteremben ki kell függeszteni.

 

 

A tanulói jogok és kötelességek szabályai

 

Az iskolai diákkörök létrehozásának szabályai

 

A Köznevelési törvény 48.§ (1) értelmében az iskola, a tanulói tevékenységek megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhat létre, és működését a nevelőtestület segíti.

 

1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésüknek megfelelően diákköröket szervez az intézmény. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

 

2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az adott tanévet megelőző tanév végéig az iskola igazgatójánál a tanuló, a szülő, nevelő, a diákönkormányzat képviselője, a szülői szervezet vezetősége.

 

3. A javasolt diákkörök létrehozásáról a lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás és az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

 

4. A diákkörökbe a tanulóknak év elején kell jelentkezniük, a munkájukban a tanév végéig részt kell venniük.

Tanulói jogok gyakorlása

 

     1.         Az iskolába beiratkozott tanulók a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától gyakorolhatja, az iskolai tanév megkezdésétől a Nemzeti Köznevelési törvény 45.§ 1-3. pontjaiban meghatározott és a 46. § lévő jogok alapján.

     2.         Sérelem esetén a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az intézmény vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

     3.         A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola a szükséges feltételt biztosítja.

 

-      Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.

-      A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.

-      A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működés feltételeit.

 

 

A tanulók jogai

 

Minden tanuló használhatja tanulmányi munkájához az iskola tulajdonát képező eszközöket, az intézmény létesítményeit.

 

·       Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 630-tól este 2000-ig van nyitva.

·       Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az intézmény ettől eltérő időpontban is nyitva tartható (szombat-vasárnap).

·       Joga van igénybe venni az iskola konyhája által biztosított napi háromszori étkezést.

 

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 16.§ (3) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók részére szünetet biztosítunk.                                        

 

1.     Részt vehet a tanulószobai, napközi otthoni és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon és az iskolai rendezvényeken. A foglalkozásokra felvett tanuló tanév közben csak nyomós indok esetén maradhat ki a szülő írásbeli kérésére. A napközibe és a tanulószobába jelentkező tanulókat az iskola lehetőségeihez mérten felveszi. Túljelentkezés esetén az dönt, hogy a tanuló otthoni felügyelete megoldható-e.

 

2.     A tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az óra zavartalansága érdekében kulturáltan és az órát tartó pedagógus által irányított keretek között élhet.

 

3.     Személyes adatainak nyilvántartásáról az osztályfőnök segítségével győződhet meg, illetve kérheti az adatok helyesbítését. A tanulók személyes adatainak kiadása csak hivatalos helyről érkező megkeresés esetén teljesíthető.

 

4.     Joguk van a rendszeres tájékoztatáshoz tanulmányaikkal, az iskola működésének rendjével, jogaik gyakorlásával kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tájékoztatást osztályfőnöki órákon, iskolarádión keresztül, hirdetőtáblán, faliújságon, illetve az osztály diákönkormányzati tisztségviselőin keresztül kapják meg a tanulók.

 

5.     Joguk van megismerni az őket érintő iskolai dokumentumokat (Házirend, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó rendelkezéseit). Ezen dokumentumok az iskola könyvtárában, valamint a tanári szobában, az iskola honlapján hozzáférhetők. A tanulók az osztályfőnöktől kérhetnek segítséget a dokumentumok megismeréséhez.

 

6.     Minden tanulónak joga van az alapvető egészségügyi ellátáshoz. Az iskolai fogászati és egyéb egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni. A szülő a kezelések alól előzetesen, írásban mentességet kérhet gyermeke számára. Az iskola az iskolaorvossal és iskolavédőnőkkel történt egyeztetés alapján biztosítja a vizsgálatok megszervezését és a felügyeletet.

 

7.     A tanulóknak az igazgató és a pedagógusok fogadóóráin joguk van szüleikkel együtt megjelenni.

 

8.     Azokon az iskolai rendezvényeken, ahol minden tanuló nem jelenhet meg, a közösségnek joga van tagjaiból küldötteket választani.

 

9.     Az iskolai rendezvények szereplői és szervezői lehetnek.

 

10.  A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók az osztályfőnökök irányításával megválasztják a tanulói ügyeleteseket. Az ügyeletes tanulók az ügyeletes nevelőkkel együtt biztosítják a rendet, fegyelmet.

 

11.  Választhatnak a választható tantárgyak és foglalkozások közül.

 

12.  Joguk van tankötelezettségüknek rendes-, vagy magántanulóként is eleget tenni. A szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemmel kérheti, hogy gyermeke magántanulóként tegyen eleget tankötelezettségének. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgára történő felkészítése a szülő feladata és felelőssége.

 

13.  Joguk van megfelelő szakvélemény birtokában kérni valamely tantárgy vagy tantárgyak tanulása vagy értékelése alóli mentességüket. Ezt a szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelemmel igényelheti.  A vizsgálatra a tanulót a szülő viszi el.

 

 

A tanulók kötelességei

 

1.     Minden tanuló köteles legjobb tudása és képessége szerint tanulni, iskolai feladatainak eleget tenni.

 

2.     Köteles tiszteletet és megbecsülést tanúsítani a felnőttekkel, az iskola egyéb dolgozóival, tanáraival, szüleivel és tanulótársaival szemben.

 

3.     Köteles betartani az iskola házirendjét és működési rendjét, baleset és tűzvédelmi szabályait.

 

4.     Köteles az iskolába a tanítás kezdete előtt legkésőbb 10 perccel érkezni, a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedni, az órai munkába érdemben bekapcsolódni. Az órai munka megtagadása fegyelmi vétségnek minősül.

 

5.     Az iskola helyiségeit és felszereléseit csak nevelői felügyelettel használhatja.

 

6.     Tűz, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén köteles a levonulási terv szerint fegyelmezetten az előírásoknak megfelelően viselkedni.

 

7.     Ha balesetet, illetve más veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul köteles azt jelenteni az ügyeletes nevelőnek, vagy a titkárságon.

 

8.     Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota engedi – ha rosszul érzi magát, vagy megsérült.

 

9.     Minden tanuló köteles megőrizni az iskola és környezete tisztaságát, rendjét.

 

10.  Becsülje meg iskola, saját és társai személyi tulajdonát, felszereléseit. Az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

 

11.  Köteles a szükséges taneszközökről gondoskodni, azokat megbecsülni. Minden más, az iskolai élettel, a tanulással nem összefüggő eszközt az iskolába hozni tilos. Balesetveszélyes ékszerek viselése nem megengedett. Az iskolai feladatokkal nem összefüggő felszerelésekért és értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.

 

12.  Mobiltelefon és egyéb hanghordozó, hang és képrögzítő eszközök használata tanítási idő alatt és a szünetekben tilos. Vétség esetén a pedagógus elveszi, és tanítás után adhatja vissza.

 

13.  Súlyosabb vétség esetén csak a szülőnek adható át.

 

14.  Az alsó és felső tagozaton a tanórák idejére a telefonokat ki kell kapcsolni! Anyagi felelősséget az iskola ezekért az eszközökért nem vállal.

 

15.  Amennyiben a tanuló engedély nélkül hangfelvételt vagy fényképet készít, és ezzel visszaél, az iskola a személyiségi jogok védelme érdekében fegyelmi eljárást kezdeményez.

 

16.  A tanuló az iskolában életkorához illő módon és öltözetben, ünnepélyeken ünnepi öltözetben jelenhet meg.

 

17.  A tájékoztató füzetét köteles minden órára magával vinni, a kapott osztályzatokat beírni, és azt a pedagógussal, otthon szüleivel aláíratni. 

 

18.  Az iskola színeiben tudása legjavát adva képviseli iskoláját tanulmányi és sportversenyeken, egyéb rendezvényeken.

 

19.  Ápolja az iskola hagyományait, fogadja el annak szokásait, belső rendjét. Ismerje az iskola névadójának életútját, munkájával, magatartásával öregbítse az iskola jó hírnevét.

 

20.  A tanuló köteles az ingyenes használatra kapott tankönyveket - állapotukat megőrizve - a tanév végén hiánytalanul leadni, a bennük lévő kárt megtéríteni.

 

 

 

A szülői jogok és kötelességek szabályai

 

     1.         A szülőt megilleti a szabad iskolaválasztás joga.

     2.         A szülő joga nem állami illetve nem önkormányzati intézményt választani a gyermeke számára.

     3.         Joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

     4.         Megismerje a nevelési- oktatási intézmény pedagógia programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

     5.         Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

     6.         Írásbeli javaslatát az intézmény vezetője megvizsgálja és legkésőbb harminc napon belül érdemi választ kapjon.

     7.         Az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozások megszervezését kezdeményezze.

     8.         Az intézményvezető hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.

     9.         Kezdeményezze a szülői szervezet létrehozását, választó és választható legyen.

  10.         Kezdeményezze iskolaszék létrehozását.

  11.         Személyesen vagy képviselő útján, részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

 

 

A szülő kötelessége, hogy

 

     1.         gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

     2.         biztosítsa gyermeke részére tankötelezettségének képzési kötelezettségen teljesítését.

     3.         figyelemmel kísérje gyermeke tanulmányi előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden elvárható segítséget.

     4.         rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.

     5.         elősegítse gyermekének közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

     6.         megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak védelmében.

     7.         tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát.

 

Az iskolai diákönkormányzat

 

1. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete.

 

2. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

 

3. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a nevelőtestület hagyja jóvá.

 

4. A diákönkormányzat az alakuló ülésén javaslatot tehet a tanítás nélküli munkanap időpontjáról, annak programjáról, melyet az éves diák önkormányzati programban rögzít.

 

5. A tanulók és a tanulóközösségek (osztályok) érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el (szabadidős tevékenységek segítésére stb.).

 

6. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat vezetősége irányítja, akik az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből állnak.

 

7. A diákönkormányzat – a nevelőtestület egyetértésével – határozza meg szervezetét és működését.

 

8. Céljainak megvalósításához az iskolavezetés a mindenkori éves költségvetésben biztosítja a diákönkormányzat részéről felmerülő költségeket.

 

9. Az iskola a gyermekszervezet működéséhez szükséges valamennyi feltételt térítésmentesen biztosítja (az iskola helyiségeit, annak berendezését és felszerelését).

 

10. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által felkért és megbízott nevelő irányítja.

 

11. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a mindenkori megbízott nevelő látja el.

 

12. A diákönkormányzatot megilleti a javaslattevő, véleményezési, és egyetértési jog. A jogok gyakorlása előtt, a nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének a véleményét.

 

13. A tanulók megválaszthatják maguk közül a diákönkormányzat képviselőit.

 

Iskolai diákközgyűlés

 

Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, melyen minden tanulónak joga van részt venni.

A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ.

 

 

Iskolánkban választható tantárgyak, területek

 

A 2011.évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 35. § (1). szerint ”Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy e helyett választható az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.”

 

A 2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 13.§-14.§ -ban leírtak szerint:

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra kötelezően választandó tanítási óra:

-       hittan óra vagy erkölcstan óra

 

A tanuló a választott tanítási órán a tanítási év végéig, vagy az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles részt venni.

·       Idegen nyelvi és informatika orientáció az alsó tagozaton. Jelentkezés az 1. osztályos beiratkozáskor.

·       Emelt szintű nyelvi csoportok 5- 8. évfolyamon. Jelentkezés 4. évfolyamon.

·       Emelt szintű matematika 5-8. évfolyamon. Felvétel az osztálytanító javaslata alapján a 4. évfolyam végén.

·       Emelt szintű informatika 5-8. évfolyamon.

 

A tanuló a választott speciális foglalkozásról a következő évfolyam kezdetén léphet ki a szülő írásos bejelentésével.

 

 

 

Az iskolánkban válaszható tantárgyakra vonatkozó

szabályok, a tanulók tantárgyválasztása

 

 

1.     A helyi tantervben meghatározottak szerint a tanórai foglalkozások lehetnek a tanulói részvétel szempontjából: kötelező tanítási órák, kötelezően választott órák, és szabadon választott órák.

 

2.     Az iskola minden év május 30-ig felméri, hány tanuló, milyen választható tanítási órán kíván részt venni.

 

3.     Az első évfolyamon a beiratkozás napján kell és lehet megtenni.

 

4.     A jelentkezés egy tanévre szól.

 

5.     A jelentkezést követően a választható tanóra kötelező lesz a tanuló számára.

 

6.     A tanuló a tantárgyválasztásáról szóló döntését csak írásbeli kérelem alapján változtathatja meg az igazgató engedélyével.

 

7.     Idegen nyelvi csoport változtatására félévben vagy a tanév végén van mód, ennek feltétele az igazgató engedélye.

 

8.     Iskolánkban a matematika tantárgy oktatása 5-8. évfolyamokon csoportbontásban történik, melyekbe a tanulókat az alsós teljesítményeik alapján a tanítók javaslatára soroljuk be. Az adott csoportok a szaktanár döntése alapján a tanuló képességeit és szorgalmát figyelembe véve átjárhatóak.

 

 

 

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

 

 

A vizsgaszabályzat célja

 

Vizsgaszabályzatunk célja a 20(2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 104.§ 1-3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatti vizsgáinak, lebonyolítási rendjének szabályozása.

 

A fenti szabályozás szerint tanulóink írásbeli és szóbeli vizsgakötelezettségnek tesznek eleget a pedagógiai program alapján.

 

 

A tanulmányok alatti vizsgák célja

 

-      azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatai, évközi teljesítményük, érdemjegyeik alapján az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett megállapítani,

-      vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a tantárgyi követelményeket teljesíteni (két tanév összevonásával)

-      vagy az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon adhat számot tudásáról.

 

 

Általános szabályok

 

A vizsgaszabályzat az intézményünk által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, amelyek a következők:

- osztályozó vizsga

- különbözeti vizsga

- javító vizsga

- pótló vizsga

 

Hatálya iskolánk minden tanulójára kiterjed:

-       arra, aki osztályozó vizsgára jelentkezik 

-       arra, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

-       arra, aki különbözeti vizsgára jelentkezik

    -    arra, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

 

 

Kiterjed továbbá iskolánk nevelőtestületének valamennyi tagjára és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Vizsgaszabályzatunk hatályba lépése a tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes és határozatlan időre szól.

 

Minden vizsga írásbeli, szóbeli vizsgarészből áll a Pedagógiai Programunknak megfelelően.

 

 

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

 

Intézményünk az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben szervezi meg.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki a tanítási év során a jogszabályban meghatározott mértékű igazolt vagy igazolatlan hiányzási órát gyűjtött össze és ezért a szaktanár a félévi vagy az év végi érdemjegyét nem tudta megállapítani.  

A hiányzás mértéke 250 óra, vagy az adott tantárgyból a tanítási órák 30%-án hiányzott.

 

Akkor is osztályozó vizsgát kell tennie, ha a szülő kérelmére a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól felmentést kapott sajátos helyzete miatt. 

 

Akkor, ha engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének a tanévnél rövidebb idő alatt tegyen eleget.

 

Ha sikeres osztályozó vizsgát tett az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

Az írásbeli vizsgák megválaszolásához vizsgatantárgyanként 45 perc áll rendelkezésére.

Szóbeli vizsga egy vizsganapon három tárgyból szervezhető. Időtartama 10 percnél nem lehet több.

 

A tanulmányok alatti vizsgán, lehetővé kell tenni azokat a mentességeket, kedvezményeket, amelyet a tanuló kapott a szakértői bizottság véleménye alapján.

 

Az osztályozó vizsgát megismételni nem lehet, annak eredményét megváltoztatni nincs lehetőség.   

Ha az osztályozó vizsga szabályos volt, az eredmény elégtelen, a tanuló köteles a tanévet megismételni.

 

 

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

 

A különbözeti vizsgák időpontját az intézmény vezetője, az igazgató határozza meg.

 

A tanulmányok folytatásának feltétele lehet: iskolaváltoztatás, vagy az eddig külföldön végzett tanulmányok után Magyarországon szeretni folytatni iskolai tanulmányait.

 

Azokból a tantárgyakból vagy tantárgyi részekből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amely tantárgy vagy tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a magasabb évfolyamba lépésnek.

 

A különbözeti vizsga tantárgyainak és tartalmának meghatározása során az igazgató egyedileg hoz határozatot a tanuló ügyében.

 

 

JAVÍTÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet (3 tantárgy esetén).

Javítóvizsga minden év augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

A tanulót a javítóvizsga befejezése után az eredményről azonnal tájékoztatni kell.

 

 

PÓTLÓ VIZSGA

 

Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta teljesíteni az osztályozó vizsga (pótló vizsga) különbözeti vizsga követelményeit a teljes vizsga tananyagából vagy a vizsgarészből, akkor kérelmére pótló vizsgát tehet.

 

Ennek időpontját egyéni elbírálás alapján az intézmény igazgatója jelöli ki. 

 

 

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG

ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

SZABÁLYAI

 

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során, a pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát is letehet, amely lehet: osztályozó vizsga és javító vizsga is.

 

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgákat az Oktatási Hivatal szervezi.

 

A tanuló a szülő aláírásával, a félév vagy az év vége utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben akár a hiányzása miatt nem értékelhető, és osztályozó vizsgára kapott engedélyt, úgy az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, hogy  független vizsgabizottság előtt kíván  vizsgázni.

 

 

A VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK

LEGFONTOSABB ALAPELVEI

 

A vizsgabizottság három főből áll. 

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár 

 

Ellátandó feladatok:

 

Az elnök    

-      felel a szabályok betartásáért

-      ellenőrzi a vizsgázó adatait, vezeti a jegyzőkönyvet

-      ha kell, szavazást rendel el                              

 

Kérdező tanár(ok) 

-      csak megfelelő szaktanári végzettséggel lehet

-      lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki a vizsgára küldte

 

Az intézmény igazgatója felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

 

Ellenőrző tanár    

-      lehetőség szerint szakos tanár

-      felel a vizsga szabályszerűségéért

 

 

 

AZ ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS 

SZABÁLYAI

 

-      a feladatlapot el kell látni az iskola pecsétjével, fel kell tüntetni a tantárgy nevét, a tanuló nevét és a dátumot

-      a feladatlap megoldásának ideje 45 perc

-      a vizsgán használt segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

 

 

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

Pótló vizsga esetén egy nap három írásbeli vizsga is tartható.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár a jegyzőkönyvben rögzíti a tényt, és jelenti az igazgatónak.

 

Az írásbeli vizsga javítása:

-       a szaktanár az adott vizsganapon, piros tollal javítja a tanuló írásbeli dolgozatát

-       ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a tanuló meg nem engedett segédeszközöket használt, azt rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót

 

A SZÓBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. 

 

-       a vizsgázónak a tantárgyi vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie.

-       a szóbeli vizsgán a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készülhet az önálló szóbeli feleletre

-       a felkészülési idő legalább 20 perc

-       a szóbeli felelet során, a tanuló használhatja a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit

-       a felelet maximum 10 percet tarthat

-       ha a tanuló az adott kérdésben, témában teljes tudatlanságot mutat, egy alkalommal még kaphat új szóbeli feladatot

 

Ha a tanuló a szóbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, erről jegyzőkönyvet  készít és a vizsgabizottság dönt szóbeli vizsga eredményéről.      

 

A szabálytalanságok esetén a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki dönt a törvények alapján.

 

 

AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI,

KÖVETELMÉNYEI

ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE

 

A vizsgatantárgyak követelményrendszere: 

 

Minden vizsgatantárgy követelményrendszere azonos az adott évfolyam, adott tantárgyának, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programjában található tantárgyi követelményrendszerével.

 

 

VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI:

 

magyar irodalom                    írásbeli+ szóbeli

magyar nyelvtan                    írásbeli+szóbeli

matematika                             írásbeli+szóbeli

történelem                              írásbeli+szóbeli

idegen nyelv                           írásbeli+szóbeli

fizika                                      írásbeli+szóbeli           

kémia                                     írásbeli+szóbeli  

földrajz                                   írásbeli+szóbeli

biológia                                  írásbeli+szóbeli 

természetismeret                    írásbeli+szóbeli

 

 

 

A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE:   

 

A tanuló az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli vizsgateljesítménye alapján az alábbi értékelési mutatók szerint kapja meg az érdemjegyet:

 

Felső tagozat                                                 Alsó tagozat

0-33%             1                                             0-39%             1

34-50%           2                                             40-59%           2

51-75%           3                                             60-79%           3

76-90%           4                                             80-91%           4

91-100%         5                                             92-100%         5

 

 

A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

 

Ennek módját a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 104.§ (1.)(2.)(3.) pontja tartalmazza. 

 

 

 

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről,

taneszközökről

 

  • A tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, egyéb taneszközöket, tanulmányi segédleteket a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével, az iskolavezetés hozzájárulásával lehet megrendelni.

 

  • A következő tanév tankönyveinek és taneszközeinek, tanulmányi segédleteinek megrendeléséről az adott tanév második szülői értekezletén (február) tájékoztatjuk a szülőket.

 

  • A tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek véglegesítése, a tanév vége előtt kerül pontosításra (május vége).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szociális támogatások megállapításának

és felosztásának elvei

 

A szociális segítségnyújtás szabályai:

 

·       Az iskolában a rászorulók kétféle támogatást igényelhetnek. Az egyik az étkezési térítési kedvezmény, a másik a tankönyvtámogatás.

 

·       Mindkettő odaítélése a beérkező kérelmek alapján történik a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

 

 

A tankönyvtámogatás rendje

 

Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körét a 23/2004.(VIII: 27.) OM rendelet és a tankönyvpiac rendjéről a 2001. évi XXXVII. törvény szabályozza.

      

A Köznevelési törvény 46.§ (4) értelmében 2013/2014. tanévtől az első osztályosok ingyen kapják a tankönyvet.

 

·      A tanuló (szülő) az iskolában – család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet.

 

·      Az igényléshez a szülőnek a megfelelő igazolásokat csatolni kell.

 

·      Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét a hatályos költségvetési törvény tartalmazza.

 

·      A tankönyvcsomag összeállításáról az elfogadott elvek és az ingyenes tankönyvellátásra fordítható keret alapján dönt a tantestület.

 

·      Az iskola a kedvezményre jogosult tanulónak a saját tulajdonába adja a tankönyvet.

 

·      A nevelőtestület támogatja, ha a szülő a könyvtár számára önként felajánlja a tankönyveket a későbbi felhasználásra.

 

·      A tanuló, illetve a törvényes képviselője, szülője köteles a tartós tankönyvek (térkép, szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb segédletek) elvesztéséből, rongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

 

 

Az étkezési támogatás rendje

 

·      Az alanyi jogon (normatív) kedvezményezettek körét a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Törvény szabályozza.

 

·      A fenntartó Önkormányzati Képviselőtestület által rendeletben megállapított mindenkori térítési díjakat kell a szülőnek befizetni postai csekk formájában.

 

·      A normatív támogatás mértéke 100% illetve 50% igénybevételére van lehetőség.

 

·      Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett díjat túlfizetésként a következő havi térítési díjba számolja bele.

 

·      A tanév végén fel nem használt étkezési térítési díjat a szeptemberi étkezéseknél tudjuk figyelembe venni.

 

·      Ha a következő tanévtől a tanuló nem étkezik, van rá mód, hogy a túlfizetett napokat, étkezés formájában számoljuk el.

 

·     A tanulói jogviszony megszűnésekor a befizetett, de fel nem használt étkezési térítési díjat az intézmény visszafizeti.

 

 

Az iskola munkarendje

 

1. Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg a tanévnyitó tantestületi értekezleten.

 

2. Az iskola munkarendjében az oktatási miniszter által kiadott, az adott tanévre vonatkozó előírásai alapján a diákönkormányzat javaslatát is figyelembe véve a tantestület dönt (tanítás nélküli munkanap).

 

3. Az éves munkarendben, munkatervben határozza meg a tantestület az iskola hagyományos programjainak időbeni elosztását, a tanítás nélküli munkanapokat.

 

4. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak az osztályfőnöki órán és a szülőknek az első szeptemberi szülői értekezleten.

 

Iskolánk, a tanulóközösség hagyományai:

 

·       tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, ballagás

·       iskolai ünnepélyek, megemlékezések

·       részvétel a városi ünnepségeken

·       mikulás, karácsony

·       farsang

·       Petőfi nap

·       tanulmányi versenyek

·       papírgyűjtés

 

 

 

 

 

 

Tanórán kívüli foglalkozások rendje,

és a rendezvényeken való kötelező részvétel szabályai

 

 

1. A tanórán kívüli foglalkozásokat csak megfelelő létszámú jelentkező esetén lehet szervezni (a korrepetálás ez alól kivételt jelent).

 

2. Alacsony létszámnál az igazgató egyedi elbírálása alapján intézkedik a foglalkozás megszüntetéséről vagy a további folytatásáról.

 

3. A tanórán kívüli foglalkozások helyét, időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben a terembeosztással együtt.

 

4. A foglalkozások megbízott vezetői éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

 

5. A foglalkozások működési költségeit az iskola éves költségvetésében biztosítja.

 

6. Az iskolai munkaterv szerint szervezett kirándulásokon, iskolai kulturális rendezvényeken, évnyitón, évzárón minden tanulónak részt kell vennie.

Indokolt esetben az igazgató adhat felmentést, egyeztetve az osztályfőnökkel.

 

7. Bizonyos esetekben a délutáni rendezvényeken való részvétel alól az osztályfőnök is adhat felmentést.

 

8. Az iskolai ünnepélyeken való részvétel minden tanuló számára kötelező. Indokolt esetekben távolmaradást az osztályfőnök is engedélyezhet.

 

9. Az iskola által szervezett szakkörökbe, sportkörökbe szülői hozzájárulással a tanuló önként jelentkezhet. Arról kimaradni csak írásbeli kérelem benyújtását követően lehetséges.

 

10. Az emelt szintű tantárgyak oktatásában résztvevőknek a tantárgyi órán való részvétel kötelező.

 

11. A tanuló a nevelő javaslatára korrepetáláson vehet részt.

 

12. A tanulók tagjai lehetnek az iskolán kívüli egyesületeknek szülői engedéllyel, melyről az osztályfőnököt tájékoztatni kell.

 

 

Az iskola működési rendje

 

1. A tanítás 800-kor kezdődik és 1245-ig tart.

Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezik meg az iskolába, elfoglalja a helyét a tanteremben. A szaktanterembe a szaktanár kíséretével együtt megy az osztály.

 

2. Az órák 45 percesek, az óraközi szünetek 15. A tízórai szünet kivételével – ha az időjárás engedi – a tanulók az udvaron tartózkodnak.

 

3. Előzetes szülői kérés alapján 630-730-ig reggeli ügyeletet biztosítunk a korábban érkező tanulóknak. A nevelői és tanulói ügyelet 730-tól működik.

 

 

Az iskolában a tanítási órák és óraközi szünetek rendje a következő:

 

 

Petőfi Sándor Általános Iskola:

 

1. óra                8 00    −     8 45

2. óra                9 00    −     9 45

3. óra              10 00    −   10 45

4. óra              11 00    −   11 45

5. óra              12 00   −   12 45

 

napközi: 1145–1600-ig                       tanulószoba: 1300–1600-ig

 

 

 

Móra Ferenc Általános Iskola:

 

7 30 – 7 45                  Készülődés a tanításra

7 45 – 8 00                  Játékos egészségfejlesztő testmozgás

8 00 – 8 45                  1. tanítási óra

8.45 – 9 00                  Reggeli

9 00 – 9 45                  2. tanítási óra

9 45 – 10 00                Nagyszünet (jó idő esetén az udvaron töltik el a tanulók)

10 00 – 10 45              3. tanítási óra

10 45 – 10 55              Óraközi szünet

10 55 – 11 40              4. tanítási óra

11 40 – 11 45              Ötperces szünet

11 45 – 12 30              5. tanítási óra

12 30 – 12 45              Játékos egészségfejlesztő testmozgás

12 45 – 13 15              Ebéd

13 15 – 13 30              Játékos egészségfejlesztő testmozgás délután

13 30 – 14 15              Hittan, szakköri elfoglaltságok, napközis foglalkozás, játék

14 15 – 14 45              Egyéni tanulás

14 45 – 15 15              Játékos egészségfejlesztő testmozgás délután

15 15 – 15 45              Egyéni tanulás

15 45 – 16 00               Uzsonna, a terem rendezése, sorakozó

 

4. Az ebédeltetés 1145-tól 1400-ig tart nevelői felügyelet mellett.

 

5. Az utolsó órát tartó nevelő az iskolában étkező tanulókat elkíséri az ebédlőbe, ahol a tanulók kulturáltan és fegyelmezetten fogyasztják el az ebédet.

 

6. A szünetekben az iskolai rendről és fegyelemről a nevelői és a tanulói ügyelet gondoskodik.

 

7. Az iskolai büfét kulturáltan és fegyelmezetten vehetik igénybe a tanulók.

 

8. Tanítási idő alatt a tanulók az iskolából engedély nélkül nem távozhatnak el.

 

9. A napközis foglalkozások a tanítási órák után, a tanulószobai foglalkozások 13 órakor kezdődnek. A tanulószobai foglalkozások előtt nevelői ügyeletet tartunk.

 

10. Tanítási idő után az iskola udvarán a tanulók csak szervezetten és engedéllyel tartózkodhatnak.

 

11. A tanítás befejezése után a tanulók előzetes jelentkezés alapján tanítási órán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt. (szakkör, sportkör, kézműves foglalkozások, játékdélutánok stb.)

  • A délutáni foglalkozások általában 14 órakor kezdődnek, ettől eltérő időpontban foglalkozást csak az igazgató engedélyezhet.
  • Ha két egymást követő foglalkozáson vesz részt a tanuló, és másik terembe megy,

      néhány perces távolmaradása nem minősül késésnek.

 

12. Mulasztás esetén a tanuló értesíti osztályfőnökét a mulasztás okáról. 3 napon túli mulasztást csak orvosi igazolással lehet igazolni. Évente 3 napot a szülő is igazolhat. Rendkívüli esetben a szülő kérésére 3 napon túlra tervezett mulasztást csak az igazgató engedélyezhet.

 

13. A tanítási óra megkezdése után érkező tanuló későnek minősül. A késés idejét az órát tartó pedagógus a napló megjegyzés rovatában rögzíti. A késések ideje összeadódik, és igazolásuk az egyéb mulasztásokhoz hasonlóan történik.

 

14. Az igazolatlan hiányzás befolyásolja a tanuló magatartásának minősítését.

 

15. Az étkezési csekket legkésőbb minden hónapban 15-ig be kell fizetni.

 

16.A tájékoztató füzet pótlása esetén az új tájékoztató füzetbe az érdemjegyek, a dicséretek, valamint a fegyelmező bejegyzések pótlólag beírásra kerülnek. A füzet elvesztése amennyiben a tanuló hibájából történik, fegyelmi vétségnek minősül.

 

17.A tanulói tankönyvtámogatás minden évben a vonatkozó rendelet szerint, rászorultsági alapon az osztályfőnökök véleményének meghallgatásával a nevelőtestület döntése alapján kerül kiosztásra. Az ehhez szükséges igazolásokat a szülők a megadott határidőre beszerzik.

 

 

A hetesek feladatai

 

1. A hetesek a tanítás megkezdése előtt érkeznek az iskolába. Az érkezés időpontja: 730

2. A két hetes a feladatát megosztva teljesíti.

3. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés), a tiszta kulturált környezetet.

4. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.

5. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges problémákat, gondokat, rendellenességeket.

6. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor csengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, vagy jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.

7. A hetes figyelmezteti osztálytársait, hogy a termet rendben hagyják el.

8. Ha a hetes hiányzik, az ő helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.

9. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén, annak súlyosságától függően, az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.

 

A heteseket, munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

 

 

Az ügyeletesek feladatai

 

 

Főbejárat (C épület):

·       Az ügyelet minden nap 730-kor kezdődik. és minden szünetre vonatkozik.

·       Az ügyeletes 730előtt nem engedhet át tanulót az A, B és D épületbe.

·       Becsöngetés után mindenkit a terembe küld.

·       A főbejáraton át a tanuló az iskolát csak engedéllyel hagyhatja el.

 

Udvari ügyelet:

·       Az ügyelet az első szünetben kezdődik és a negyedik óra utánig tart.

·       Becsöngetéskor a bejárati ajtónál segíti a bevonulást, minden tanulót beküld az udvarról.

 

Emelet:

·       Az ügyelet 730-kor kezdődik, és minden szünetre vonatkozik.

·       A tízórai szünet kivételével kiküldi a tanulókat az udvarra, ellenőrzi a mellékhelyiségeket is. Ha fegyelmezetlenséget tapasztal, intézkedik.

·       Ügyel arra, hogy becsöngetések után ne tartózkodjanak tanulók a folyosókon.

 

Hátsó udvari bejárat (D épület):

·       Az ügyelet 730-kor kezdődik, és a szünetekre vonatkozik.

·       A folyosón tartózkodókat kiküldi az udvarra. Ügyel a mellékhelyiségek rendjére.

·       A 2. illetve a 3. szünet idejében ügyel a tízóraiztatás rendjére.

 

 

 

A tanulók jutalmazásának formái és rendje

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

·            példamutató magatartást tanúsít, vagy

·            folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

·            az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

·            bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

 

 

Az iskolai jutalmazás formái:

a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret

- napközis nevelői dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

 

b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

- tantárgyi teljesítményéért,

- példamutató magatartásáért,

- kiemelkedő szorgalmáért,

- példamutató magatartásáért és szorgalmáért dicséretben részesíthetők.

 

c./ Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

 

d./ Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

 

e./ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

 

f./ A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

 

A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló „megjegyzés” rovatába be kell jegyezni.

 

Minden tanév végén az alábbi címek adományozására kerül sor a nevelőtestület javaslata alapján.

 

„ A Petőfi Sándor Általános Iskola kiváló tanulója”

„ Jó tanuló – jó sportoló”

„ A Petőfi Sándor Általános Iskola kiváló sportolója”

 

 

 

A tanulók büntetésének elvei és formái

 

 

Azt a tanulót, aki

-       tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

-       a házirend előírásai megszegi, vagy

-       igazolatlanul mulaszt, vagy

-       bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

                            

Az iskolai büntetések formái:

 

-       szaktanári figyelmeztetés;

-       napközis nevelői figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki figyelmeztetés;

-       osztályfőnöki intés;

-       osztályfőnöki megrovás;

-       igazgatói figyelmeztetés;

-       igazgatói intés;

-       igazgatói megrovás;

-       tantestületi figyelmeztetés;

-       tantestületi intés;

-       tantestületi megrovás.

-       fegyelmi eljárás

 

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai, a tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések:

 

 

A tanulók késéséről és hiányzásáról szóló rendelkezések

 

A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein.

 

Hiányzások:

A betegségből adódó hiányzásról orvosi igazolást kell hozni.

Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján de legkésőbb öt napon belül bemutatni.

Egy tanévben három tanítási napot a szülő is igazolhat, ezt a tájékoztató füzetbe illetve az ellenőrző kell bejegyezni.

Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetes engedélyt kell kérni. Az engedélyezés az osztályfőnök és az igazgató hatásköre.

Betegség esetén, a megbetegedés napján reggel a szülő telefonon vagy más módon értesítse az iskolát.

 

Amennyiben az osztályfőnök igazolatlan mulasztást észlel, köteles értesíteni a szülőt.

Amennyiben a szülő nem tudja érdemben igazolni a távolmaradást, igazolatlan mulasztásnak minősül.

Többszöri igazolatlan távollét esetén, az osztályfőnök értesíti a gyermek –és ifjúságvédelmi felelőst, aki felveszi a kapcsolatot a családsegítővel, valamint értesíti a jegyzőt.

 

A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti, amit a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Két hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el.

A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján.

 

Késések:

Ha a tanuló a tanóra foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik és ezt igazolnia kell.

Ha a késések ideje eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

A késések csak indokolt esetben igazolhatóak.

 

Kirívóan súlyos fegyelmezetlenség esetén az egyes fokozatok átléphetők.

 

Az igazgatói büntetések egyes fokozatait megelőzhetik a diákönkormányzat fegyelmi bizottsága előtti elbeszélgetések, valamint a nevelőtestület előtti szülőkkel történő esetmegbeszélések.

 

1.         A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

2.         A tanulót a kötelességszegés súlyosságát tekintve igazgatói büntetésben kell részesíteni, az alábbi esetekben:

-      az agresszió megnyilvánulása, mint a másik tanuló megverése, bántalmazása,

-      egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása, mint: dohány, szeszesital, drog

-      szándékos károkozás,

-      az iskola nevelőinek, és alkalmazottainak, azok emberi méltóságának megsértése

-      minden olyan cselekmény, amely a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül.

3.         A tanuló súlyos kötelességszegése esetén, a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható.

4.         A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény vezetője, az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

5.         A fegyelmi eljárásról a szülőt hivatalosan értesíteni kell, és meg kell idézni fegyelmi tárgyalásra.

6.         A büntetés fokozatát írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7.         A gondatlan vagy esetleg szándékos károkozása esetén a tanuló törvényes képviselője, szülője kártérítésre kötelezhető a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben.

8.         A kártérítés mértékét, a körülmények figyelembevételével, az iskola igazgatója határozza meg.

 

A szülők tájékoztatása a tanulók haladásáról, tanulmányi

munkájáról

 

1. A szülőket a tanulók egyéni továbbhaladásáról a nevelők a következő módon tájékoztatják: szóban:

·      családlátogatásokon,

·      szülői értekezleteken

·      nevelői fogadóórán

·      írásban: tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv)

 

2. Minden hónap első hétfőjén 1630-1730-ig fogadóórát tartunk (kivétel: szeptember, február, június hónap). Az időponttól való eltérésről a szülőket a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel értesítjük.

 

  • A szülők a fogadóórán kívül is fordulhatnak rendkívüli esetben az igazgatóhoz, osztályfőnökhöz, szaktanárhoz előzetes időpont egyeztetés alapján.

 

  • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén tájékoztatja.
  • A tanuló, a szülő jogsérelem esetén az osztályfőnökhöz illetve az iskola igazgatójához fordulhat a sérelem elszenvedésétől számított 15 napon belül.
  • Az iskola egész területén tilos a dohányzás! (a 2011.évi XLI. Törvény)

 

 

 

 

 

 

Egyéb, az intézményre vonatkozó szabályok

 

Testnevelési foglalkozásra, edzésre vonatkozó külön szabályok:

 

  • A tornaterem és az öltöző területén azok a diákok tartózkodnak, akiknek testnevelés órájuk van.
  • A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.

·       A testnevelési órákon a tanulók kötelessége, önmaga és társai testi épségét védő szabályokat, tanári utasításokat betartani.

·       A tanulók a hosszú hajukat kötelesek összefogni.

·       A délutáni sportfoglalkozást csak tanár, edző, vagy megbízott nevelő vezetheti.

·       A tornatermet a tanuló egyedül nem használhatja. 

·       A sporteszközöket a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

·       Az öltöző nyitásáért és zárásáért a szaktanár a felelős.

·       A felmentettek a testnevelés óra ideje alatt az iskolát nem hagyhatják el, osztályukkal az órán kell tartózkodniuk.

·       A sportfoglalkozáson a tanulóknak – utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselni.

·       A sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

·       Az ideiglenesen felmentett tanulók is a tornateremben tartózkodnak, azt csak a nevelő engedélyével hagyhatják el.

A Nemzeti Köznevelésről  szóló 2011. évi CXC. törvény 35.§ értelmében, 2013. szeptember 1-től az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházjogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

 

A hit- és erkölcstan óra az iskolai nevelés –oktatás első, ötödik évfolyamán felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

 A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezései kifutó rendszerben érvényesek.

 

 

A fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének

meghatározása:

 

 

  1. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes.
  2. Az iskola együttműködik a város történelmi egyházaival.
  3. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az iskola tanítási rendjéhez igazodva.
  4. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.
  5. A tanév elején közös egyeztető megállapodásoknak megfelelő időpontokban tartják óráikat.
  6. Az iskolai házirend betartása a hitoktatáson részvevő tanulóknak is kötelező.
  7. Az intézmény vezetője a hitoktatás működésének rendjét, helyét, idejét bejelentés nélkül is ellenőrizheti.

Házirend a napközi otthonban

 

Intézményünkben az iskolai házirend a napközis tanulókra is érvényes.

 

Általános tudnivalók:

 

  1. A napközibe való felvételi igényt a szülők előre, minden év májusában a felvételi lapon kérhetik.

 

  1. Ez történhet az l. osztályba való beiratkozáskor, év végén, indokolt esetben a tanév bármely időszakában.

 

  1. A napközis foglalkozások ideje a csoportok heti rendjétől függően kötött, ezért attól eltérni csak kivételes esetben lehet (pl. szakkörök, hittan, sportkör stb.)

 

  1. A foglalkozások ideje: a tanóra befejezésétől 16 óráig tart.

 

  1. Szülői igény esetén a tanulók számára 1600 és 1645 között az iskola felügyeletet biztosít.

 

  1. A napközis csoportok átvétele az utolsó óráról való kicsöngetéskor történik.

 

  1. A foglalkozásról a szülő írásbeli kérelme alapján lehet elengedni a tanulót.

 

  1. Az ebédlőben nevelői felügyelettel, az időbeosztásnak megfelelően étkeznek

 

  1. Törekedni kell a helyes étkezési kultúra kialakítására.

 

  1. A délutáni foglalkozásokon a tanuló iskolai felszerelése mellett szükséges a tisztasági csomag használata is.

 

  1. A napközis nevelők az étkezés és a tanulási foglalkozások között levegőzési, és szabadidős foglalkozásokat szerveznek a gyerekek számára, ahogyan azt a csoportok elfoglaltsága megengedi.

 

  1. Tanulási időben a délelőtt feldolgozott anyag gyakorlása, az írásbeli és szóbeli házi feladatok elkészítése történik.

 

  1. Tanulási időkeret:            1- 2.osztályban                 1 óra

3. osztályban                   1 óra 30 perc

4. osztályban                   1 óra 30 perc

 

  1. A napközis tanuló köteles a tanulmányi munkában fegyelmezetten, a képességeihez mérten a leghatékonyabban részt venni.

 

  1. A tanulási foglalkozásokat a szülők, hozzátartozók, idegenek nem zavarhatják.

 

  1. A tanuló a napköziből csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelmére távozhat el.

 

  1. A szülők értesítése gyermeke magatartásáról, szorgalmáról az üzenő füzeten keresztül történik.

 

  1. Fegyelmezetlen magatartás miatt a tanuló másik csoportba áthelyezhető. 

 

  1. A napköziben tanúsított magatartás az iskolai értékelés részét képezik.

 

A tanulószoba házirendje

 

 

  1. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben tanév közben is lehetséges a tanuló tanulószobai felvétele.

 

  1. A tanulószobai foglalkozások 1245–1600-ig tartanak. A foglalkozások az ebédeltetéssel kezdődnek. Az uzsonnázás 1445-kor a nevelő irányításával történik.

 

  1. A foglalkozásokon az aznapi írásbeli feladatok elvégzése és a másnapra való felkészülés történik. A számonkérés a tanulószobai foglalkozást tartó nevelő feladata.

 

  1. A tanulószobai foglalkozások alól felmentést az osztályfőnök, a tanulószoba vezető, a foglalkozást tartó nevelő adhat.
  2. A felmentés adható sportkörre, zenei, szakköri stb. foglalkozásra, szülő-gondviselő kérelemre.

 

·       A tanulószoba vezetője a tanév elején az osztályfőnök segítségével felméri a tanulószobára jelentkező tanulókat.

·       Segít a tantárgyfelosztás alapján kijelölt pedagógusok tanulószobai beosztásának megszervezésében.

·       Szervezi és figyelemmel kíséri a tanulószobai korrepetálások rendjét.

·       Felméri a tanulószobás tanulók étkezési igényeit, ellenőrzi az étkezés rendjét.

·       Nyilvántartja a hiányzó tanulókat.

·       A menza vezetője a felső tagozatos tanulók étkezésének megszervezéséért felelős. Ezt a munkát a tanulószoba vezetőjével összehangolva végzi.

 

  1. Figyelemmel kíséri az étkezési térítési díjak időben történő befizetését.

 

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tanítási napokon a tanórák után, a napközis foglalkozások ideje alatt látogatható iskolai könyvtár segíti.

 

1. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az intézmény dolgozói vehetik igénybe.

 

2. Táskát, kabátot a fogason kell elhelyezni.

 

3. A könyvtárban étkezni tilos!

 

4. A könyvtárban tartózkodás ideje alatt, hangos beszéddel egymás munkáját nem lehet zavarni.

 

5. A könyvtár használata ingyenes.

 

6.A könyvtári állomány nagyobbik része kölcsönözhető, vagy részben kölcsönözhető, kisebbik része csak a könyvtárban olvasható.

 

7. A könyvek kölcsönzési idejét a könyvtáros a szabályoknak megfelelően határozza meg.

                                  

8. A kölcsönzés ideje 2 hét, kétszer hosszabbítható újabb két hétre. A könyvtárból egy tanuló egyszerre maximum 3 könyvet kölcsönözhet. A visszahozott könyveket a tanulók mindig személyesen a könyvtárosnak adják vissza, hogy ő a kölcsönzés megszűnését igazolni tudja. A kölcsönzendő könyveket a tanuló szintén köteles a könyvtárosnak bemutatni. Ha a tanuló a polcról levett egy könyvet, de nem szeretné kikölcsönözni, akkor azt tegye is a helyére.

 

9.  Ha a tanuló a könyvtári könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles az okozott kárt megtéríteni.  

 

A kölcsönző tanuló, (a kölcsönző tanár is) anyagilag felel a könyvek megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért.

 

 Az elvesztett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles azonos példánnyal pótolni vagy a mindenkori beszerzési értéket kell megtéríteni. 

 

10. A tanév végén a könyvtári tartozásokat rendezni kell.

 

11.  A tanév végén, ha a tanuló a tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.

 

12.  A könyvtár mindenkori nyitva tartása a könyvtár bejárati ajtaján kerül kifüggesztésre. 

 

 

A könyvtár nyitvatartási rendje:

 

                                               Délelőtt                                  Délután          

                                hétfő:   730 – 800-ig; szünetekben          1300-1600-ig

                                kedd:   730 – 800-ig; szünetekben           1200-1600-ig

                                szerda: 730 – 800-ig; szünetekben          1300-1530-ig

                                csütörtök: 730 – 800-ig; szünetekben      1200-1600-ig

                                 péntek: : 730 – 930-ig;                            zárva

13.  A tanulói jogviszony és az alkalmazotti munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozás rendezése után történhet meg.

14.  A számítógépet és azok perifériáit csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.  A számítógépeket a diákok tanítás után, szabadidejükben használhatják. A gép mellett elhelyezett füzetben (a visszakereshetőség érdekében) a tanulóknak aláírásukkal jegyezni kell mettől- meddig használták a gépet.

15.  Az informatikai eszközeinek épségére, szabályos kezelésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a mindenkori használó a kárt megtéríteni köteles.

 

16.  A tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

 

 

Számítógéppel felszerelt terem használatára

vonatkozó szabályok

 

 

1.  A számítógéppel és interaktív táblával felszerelt teremben csak az órát tartó tanár felügyelete mellett lehet tartózkodni.

 

2.  A terem ajtaját zárva kell tartani, zárás előtt áramtalanítani kell.

 

3.  A teremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megtartani.

 

4. Ételt, italt bevinni, ott elfogyasztani tilos!

 

5. A számítógépeket rendeltetésszerűen kell használni.

 

6. Az elektromos hálózatba más nem odaillő berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.

 

7. Tilos a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített rendszer és más alkalmazói program paramétereit, jellemzőit megváltoztatni.

 

8.  Tilos a mások személyes adatait feltenni, munkáit elolvasni, letörölni, módosítani. Illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, a jogosultságot kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.

 

9. Bármilyen meghibásodást észlel, azonnal szólni kell a szaktanárnak.

 

10. Az Interneten csak az iskolába illő oldalakat lehet látogatni.

 

11. Tilos az Internetre személyiségi jogokat sértő adatokat feltenni.

 

12. A számítógépes hálózat szabályait mindenki köteles betartani.

 

 

 

 

Az intézmény óvó- védő előírásai

 

1.     A tanév első osztályfőnöki óráján a tanulók részére baleseti és tűzvédelmi oktatást kell tartani. Az oktatásnak ki kell terjednie a tanulók egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokra, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformák ismertetésére. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell!

 

2.     Fel kell hívni a tanulók figyelmét a baleseti veszélyekre és azok következményeire minden olyan foglalkozás előtt, amikor egészségüket, testi épségüket veszélyeztető körülmények állhatnak fenn. Pl. tanulmányi kirándulás, tanulmányi séta, technika, számítástechnika, kémia, fizika, testnevelés óra, sportkör, hulladékgyűjtés stb.

 

3.     Meg kell ismertetni a tanulókkal a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, a szabályok helyes alkalmazását. Lehetőség szerint a szabályok alkalmazását ellenőrizni kell, különös tekintettel az iskolába érkezés, illetve az iskolából való távozás körülményeire.

 

4.     Meg kell teremteni a nevelés és oktatás biztonságos feltételeit. Ennek érdekében rendszeres intézményi szemlét kell tartani a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárására, illetve az okok megszüntetésére.

 

5.     Az osztályfőnöki órák keretében évente legalább két alkalommal felvilágosító oktatást kell tartani a káros szenvedélyek romboló hatásairól. Az oktatásba szükség szerint be kell vonni az egészségügyi dolgozókat, illetve a rendőri szerveket.

 

6.     Minden osztályfőnöknek feladata, hogy a veszélyeztetett gyermekeket kiszűrje és jelezze. Az osztályfőnöknek fel kell térképezni és lehetőség szerint a veszélyeztetettség okait fel kell tárni, ha szükséges külső segítséget felhasználva.

Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot kell tartani a gyermekjóléti szolgálattal, illetve egyéb intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménnyel

 

7.     Jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó legfontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.

 

8.     Az intézménynek lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolaorvos, a védőnők, illetve egyéb szakemberek bevonásával a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátásban – kérés esetén – pszichológiai tanácsadásban részesüljenek (védőoltás, szemészeti, belgyógyászati szűrővizsgálat, speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkozás stb.).

9.     Az iskolának olyan működési rendet kell kialakítani, mely segíti a gyermekek egészséges fejlődését:

·               felzárkóztató, tehetséggondozó munka,

·               kellő pihenőidő, tartalmas szabadidő,

·               rendszeres testmozgás.

 

10.  A rászoruló tanulók részére biztosítani kell a napközis vagy tanulószobai ellátást, illetve a rendszeres étkeztetést. Szükség esetén kedvezményes ellátásban kell részesíteni a rászorulókat.

 

11.  Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási, mentési tervvel kell rendelkeznie, melyet az intézmény valamennyi dolgozójának ismernie kell. A kivonulási tervet minden tanteremben, a tanári szobában, valamint a folyosón ki kell függeszteni. Évente egy alkalommal kivonulási próbát kell tartani.

 

 

12. Tűz és bombariadó esetére az intézménynek kivonulási alaprajznak megfelelően, lehetőleg a leggyorsabban, fegyelmezetten kell elhagyni az épületet.

 

A tanulókat az udvaron az épülettől minél távolabbra kell kísérni.

A tanulók biztonságba helyezése után, lehetőség szerint segíteni kell az oltásban és vagyonmentésben annak érdekében, hogy minél kevesebb kár keletkezzen.

A fontos dokumentumok (bizonyítványok, anyakönyvek, osztálynaplók stb.) mentéséért felelős:

·       az iskolavezetés

·       iskola titkár

 

13. A tűzoltóknak minden segítséget meg kell adni az oltás érdekében.

 

 

Az esetlegesen mégis bekövetkező baleset esetén

a pedagógus teendőinek sorrendisége

 

 

·  Elsősegélynyújtás, sérült ellátása.

·  Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint) a pedagógus által.

·  Szülő értesítése.

·  Jegyzőkönyv felvétele

 

1.         A tanuló- és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

2.         A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.

3.         Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás idejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

4.         A súlyos balesetet – telefonon vagy személyesen – azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

5.         Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely:

a./ a sérült halálát (halálos az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

b./ valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,

c./ orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

d./ súlyos csonkulást (hüvelykujj, vagy kéz, láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e./ a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

 

A tanulók körében a rendszeres egészségügyi felügyeletet a község háziorvosa, illetve a védőnő gyakorolja.

Ezek formái:

         - orvosi rendelőben történő vizsgálat

         - védőnő által az iskolában tartott tisztasági vizsgálatok

         - évente egy alkalommal fogorvosi szűrés

 

A vizsgálatok helyéről és idejéről a szülőket értesítjük.

A vizsgálatokon való részvétel nem kötelező. Amennyiben a szülő nem kívánja, hogy gyermeke a vizsgálaton részt vegyen, írásban jelzi a gyermek osztályfőnökénél.

 

 

 

Az intézmény egészségvédelmi szabályai

 

 

Az iskola működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani!

 

·               Az iskolában megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie

·               A pedagógus addig is gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról.

·               Gyógyszert az iskolában a gyermeknek nem adhatunk be (kivétel: orvosi igazolás esetén, szülői engedély alapján).

·               Fertőző betegség esetén kérjük, értesítse az iskolát, hogy fokozott figyelmet fordíthassunk a fertőtlenítésre

 


 Értékelés

 1. Pedagógiai folyamatok

 

 

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

 

 

 

1.1.1.

 

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

A fent nevezett dokumentumok koherens kialakítását az intézmény vezetése irányítja, az operatív célok eléréséhez a vezető konkrét időpontokat, határidőket és felelőseket rendel. Az éves munkatervekben nem jelenik meg a pedagógiai programból és az előző évi eredményekből kiinduló célmeghatározás. Az éves programok meghatározása konkrét, pontos. Minden feladathoz felelőst rendeltek, ami elősegíti a pedagógusok munkaterheinek egyenletes elosztását. (P.P., munkatervek, beszámolók)

 

 

1.1.2.

 

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

Figyelembe veszik a mérési, demográfiai, munkaerő-piaci mutatókat. (Interjúk. V.,SZ)

 

 

1.1.3.

 

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Az intézményi tervek elkészítését szakmai megbeszélések és munkaközösségi tervező munka előzi meg, így a munkatársak a feladatra időben fel tudnak készülni. (beszámolók,interjúk P,V)

 

 

1.1.4.

 

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény állandó kapcsolatot tart a fenntartóval, jogszabály szerint együttműködik vele. (beszámolók, interjú V.)

 

 

1.1.5.

 

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Az önértékelési folyamat elkezdődött. A pedagógus és szülői kérdőívek elkészültek, %-os kiértékelésük megtörtént. (Kérdőívek)

 

 

1.1.6.

 

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal, rájuk épül. (Beszámolók, éves munkatervek, interjúk P., V.)

 

 

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

 

 

 

1.2.7.

 

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban állnak. A PP és SZMSZ felülvizsgálata 2018-ban megtörtént. Tervezik az új NAT megjelenésével összhangban átdolgozni. ( PP., SZMSZ, Interjú V.)

 

 

1.2.8.

 

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

A tervek a célok hatékony megvalósulását szolgálják, reálisak az intézmény adottságait tekintve megfelelőek, megvalósulásuk a beszámolókban nyomon követhető, (továbbképzési terv, beszámolók, interjú V.)

 

 

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

 

 

 

1.3.9.

 

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A stratégiai tervek megvalósítása az aktuális tanévekre bontott. A kitűzött célok, reálisak az iskola és környezete adottságaihoz igazodnak. (éves munkatervek, beszámolók, interjúk V., SZ.)

 

 

1.3.10.

 

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Az intézményben folyó szakmai munka jó színvonaláról az interjúk és az intézményi bejárás során győződtünk meg. Az éves tervek megvalósítása a pedagógusok és munkaközösségek bevonásával történik,a kidolgozásuk során fokozott figyelmet szentelnek a hagyományoknak kialakult értékrendeknek,szülői és tanulói igényeknek. (munkatervek, beszámolók, interjúk V., P., SZ.)

 

 

1.3.11.

 

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

A fent említett célok határozzák meg a módszereket, eljárások alkalmazását, de fontos szerephez jutnak az egyetemes emberi értékek. (munkatervek, P.P., interjúk P., V.)

 

 

1.3.12.

 

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az intézményi folyamatok sikerességét és hatékonyságát első sorban a személyiség –és közösségfejlesztés területén a közös kirándulások és hagyományőrző programok szolgálják, így az iskola pedagógusai és diákjai összekovácsolódnak, mint a szocializáció elsődleges színtere. a tanulási eredmények megfelelőek. (munkaterv, PP. interjúk P., V.)

 

 

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

 

 

 

1.4.13.

 

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. (munkatervek, beszámolók)
 

 

1.4.14.

 

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A beszámolók megállapításai nem jelennek meg a következő évi tervezésben. (beszámolók, munkatervek)

 

 

1.4.15.

 

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Intézményi önértékelés folyamatban van. (beszámolók, interjú V.)

 

 

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

 

 

 

1.5.16.

 

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Elfogadják, hogy minden nevelési szituáció más-más módszert igényel, különös tekintettel a nevelt és oktatott tanulók életkori sajátosságaira, acsoportbontásban való nevelésre, oktatásra, a BTM, SNI sajátosságokra. ( PP., tanmenetek, interjúk P., SZ.)

 

 

1.5.17.

 

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A tervezés reális, követhető az intézményi körülményeknek megfelelő, megvalósítható. (munkatervek, beszámolók, interjú P.)

 

 

1.5.18.

 

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. (helyszíni dokumentumelemzés E-KRÉTA, tanmenetek )

 

 

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

 

 

 

1.6.19.

 

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. (Interjúk V., P.)

 

 

1.6.20.

 

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Kiemelt szinten jelenik meg az óra –és foglalkozáslátogatás, melyet a munkaközösség-vezetők, helyettesek és a vezető végez. Fontos momentum még az új kollégák beilleszkedése, pályakezdők mentorálása és a tanügyi adminisztráció. (interjúk P., V., SZMSZ)

 

 

1.6.21.

 

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az egyes feladatok eredményességét és hatékonyságát mérik és dokumentálják, a mutatók tükrében korrekciós munkát végeznek. Céljuk a jobb eredmények elérése. (beszámolók, kompetenciamérések, ,interjúk P., V.)

 

 

1.6.22.

 

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Kiemelten kezelik a tanulási eredményeket, követik, összevetik az elmúlt évek eredményeivel, ill. más iskolákkal. ( interjúk P., V., kompetenciamérés)

 

 

1.6.23.

 

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják a pedagógusok önértékelése során. ( interjú V. )

 

 

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

 

 

 

1.7.24.

 

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik az értékelések, belső mérések és a kompetenciamérések eredményei alapján. (beszámolók, kompetenciamérések)

 

 

1.7.25.

 

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Az intézményi önértékelést a vezetés irányítja. A folyamatban a tervbe bekerülés függvényében tervezik valamennyi kolléga részvételét. Közös elvárásokat fogalmaznak meg. ( Interjú V.)

 

 

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

 

 

 

1.8.26.

 

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A pedagógiai programban olvasható a belső mérések módjának és eszközeinek meghatározása, az egyes munkaközösségek kitűzik az értékelési céljaikat. A mérési eredményeket nevelői értekezleten értelmezik, elemzik. (bemeneti mérés, DIFER, beszámolók)

 

 

1.8.27.

 

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

A tanulók értékelésének alappillére az intézményi alapdokumentumokban megfogalmazott alapelvek és követelmények alapján történek. Betartják a szakvéleményekben megfogalmazott előírásokat. (P.P. interjúk P., V.)

 

 

1.8.28.

 

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

A szülők és tanulók a nevelési-oktatási folyamat elején megkapják az e témában szükséges információkat. A szülők folyamatosan tájékozódhatnak a diákok előmeneteléről, valamint a tanulási módszerek hatékonyságáról. (interjúk P., SZ.,helyszíni dokumentumelemzés)

 

 

1.8.29.

 

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

A tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

1.8.30.

 

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

A visszacsatolás megtörténik,E-ellenőrző, KRÉTA, szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, közös iskolai programok. (interjúk P., SZ., helyszíni dokumentumelemzés)

 

 

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

 

 

 

1.9.31.

 

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

A mérési eredményeket, elemzik a következtetéseket levonják. (kompetenciamérés, interjúk P., V.)

 

 

1.9.32.

 

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Évente, az év végi nevelőtestületi értekezleten a mérési eredményeket elemzik. (interjú V., beszámolók)

 

 

1.9.33.

 

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A tervek felülvizsgálata, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók szakszerű ellátása. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

1.9.34.

 

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

A differenciálás egyéni formája csoportbontásban tanítás, jó gyakorlat, teammunka, a meglévő partnerekkel a jól működő kapcsolat megtartása, egyéb partnerek felkeresése. Körlevelek formájában a friss tudnivalók megosztása a nevelőtestülettel. (interjúk P., V.)

1. Pedagógiai folyamatok
A kompetencia értékelése:

 

 

Fejleszthető területek:

 

Az éves munkatervekben jelenjen meg a pedagógiai programból és az előző évi eredményekből kiinduló célmeghatározás. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak aktualizálása.

 

 

Kiemelkedő területek:

 

Az éves programok meghatározása konkrét, pontos, az iskolai munkatervben meghatározott feladatokhoz, tevékenységekhez szorosan kapcsolódik a munkaközösségi tervezés. A pedagógusok munkája során a tanuló áll a középpontban: tehetséggondozás, felzárkóztatás, iskolán kívüli tevékenységek. A friss tudnivalókról azonnali tájékoztatást kapnak a pedagógusok körlevél formájában.


2. Személyiség- és közösségfejlesztés

 

 

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

 

 

 

2.1.1.

 

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A beszámolókban, megjelölt személyiségfejlesztési feladatok illeszkednek a pedagógiai program e pontjaihoz, az itt megjelölt célokhoz, tervezéshez, szervezéshez. (P.,P, beszámolók interjú SZ.)

 

 

2.1.2.

 

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Az iskolai szervezeti kultúra, megfelelően strukturált, a kollégák támogató együttműködése a személyiségfejlesztés céljából nyomon követhető. (Beszámoló, interjú P., V., munkaterv)

 

 

2.1.3.

 

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A sajátos nevelési igényű tanulók képességeit felmérik, a szakvélemény alapján helyben megfelelő fejlesztésben részesülnek. (beszámolók, interjú P.)

 

 

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

 

 

 

2.2.4.

 

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed e területekre, a munkatársak közötti együttműködés nyomon követhető, tanító, osztályfőnök, fejlesztőpedagógus. (beszámolók, interjú P.)

 

 

2.2.5.

 

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók és a velük együttnevelt-oktatott tanulók fejlesztési eredményeit az intézmény évről-évre nyomon követ, ha szükséges korrekciót hajt végre, növeli a fejlesztésre, ill. tehetséggondozásra szánt óraszámot. (interjúk P., V.)

 

 

2.2.6.

 

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Az iskolai diagnosztikai mérések segítségével (DIFER, bemeneti mérések) a fejlesztések megvalósulása nyomon követhető, a mindennapi gyakorlatban elmondható, a tanulmányi eredmények megfelelőek. (beszámolók,interjú P.)

 

 

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

 

 

 

2.3.7.

 

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A nevelőtestület felkészült és a megfelelő módon neveli és oktatja, fejleszti a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat. (interjú P.)

 

 

2.3.8.

 

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

A pedagógus interjúból kiderült, hogy a pedagógusok rendelkeznek információval az általuk tanított tanulók szociális helyzetéről. Az osztályfőnök, ha szükségesnek látja, családlátogatásra is elmegy. (Interjú P.)

 

 

2.3.9.

 

Az intézmény, támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb.

Az intézmény felzárkóztató foglakozást tart a rászoruló tanulóknak fejlesztő pedagógus vezetésével. Kapcsolatot tart a z iskola gyermekvédelmi felelőseivel. (Interjúk P., V.)

 

 

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

 

 

 

2.4.10.

 

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

A 16 óráig benntartózkodás igénybe vevők száma magas, itt a tanulók elsajátíthatják az önálló tanulási stratégiákat, de az otthoni tanulást és felkészülést is nyomon követik. A szülői beszélgetésből kiderült, hogy a házi feladatot az iskolában elvégzik, ellenőrzik. (beszámolók,interjú SZ.)

 

 

2.4.11.

 

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Biztosítanak felzárkóztató foglalkozást (tantárgyi korrepetálás), megerősítést, gyakorlást a nehézséget okozó tantárgyak esetén. A BTM, SNI tanulók egyéni fejlesztésben részesülnek, e tanulóknak különös figyelmet szentelnek. (interjúk P., V., SZ.)

 

 

2.4.12.

 

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

Segítik az otthoni tanulást, szakszerű útmutatók segítségével. (interjúk P., V.)

 

 

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

 

 

 

2.5.13.

 

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Kiemelt feladatként nagy hangsúlyt fektet az intézmény pedagógiai munkájában az egészséges és környezettudatos életmódra nevelésre. Mindennapi tevékenységeiben is tetten érhetőek (szelektív hulladékgyűjtés, egészséges büfé, iskolagyümölcs, iskolatej). A bejárás során meggyőződhettünk arról, hogy az iskola tornaterme teljes körű felújítás alatt áll, hamarosan elkészül. (PP, bejárás)

 

 

2.5.14.

 

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

Iskolai programokon gyakran alkalmazzák a téma elemeit. Mindennapos testnevelés keretén belül és a DSE foglalkozásain is tetten érhetők. (munkaterv, PP, interjúk P., V., SZ.)

 

 

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

 

 

 

2.6.15.

 

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A beszámolók igazolják, hogy a pedagógiai programban leírt és a munkatervben feladatként megjelölt közösségfejlesztési feladatokat az intézmény megvalósítja. Valamennyi munkaközösség kiemelt figyelmet fordít a közösségépítő programok szervezésére mind tanórai, mind tanórán kívüli keretek között. ( PP., beszámolók, munkatervek)

 

 

2.6.16.

 

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A diákok megismerése, egyéni képességeik feltárása megtörténik, majd az adatok alapján a tanulóközösségnek megfelelő közösségfejlesztésre törekszenek. (interjúk P., V., SZ.)

 

 

2.6.17.

 

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

A beszámolókból nyomon követhetők az alapelvek és magvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. (beszámolók, bejárás)

 

 

2.6.18.

 

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Az információáramlás valamennyi lehetőségét kiaknázzák, de az intézmény adottságaiból következően a személyes kapcsolatok a legjellemzőbbek. (interjúk P., V., SZ.)

 

 

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

 

 

 

2.7.19.

 

Közösségi programokat szervez az intézmény.

A munkatervekből és a beszámolókból meggyőződhettünk, hogy az intézmény fontosnak tartja a közösségi programok szervezését és színvonalas lebonyolítását. ( Családi nap, Adventi vásár, 100 éves évforduló) (beszámolók, interjúk P., V., SZ)

 

 

2.7.20.

 

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Sok és színes közösségi programot tervez a DÖK. (P.P., munkatervek, beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

2.7.21.

 

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
A szülők aktívan részt vesznek a közösségfejlesztésben. ( interjúk P., V., SZ.)
 

 

2.7.22.

 

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Elsősorban a döntések előkészítésekben, véleménynyilvánítás, kezdeményezhetnek változást. (interjúk P., V., SZ.)

 

 

2.7.23.

 

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülők elégedettek az iskola oktató-nevelő munkájával. (interjú SZ.)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
A kompetencia értékelése:

 

 

Fejleszthető területek:

 

Az év végi tapasztalatok javaslatok beépítése a következő év munkatervébe.

 

 

Kiemelkedő területek:

 

Fontos az intézmény számára a személyiség és közösségfejlesztés. Személyre szabott nevelést és oktatást biztosít a tanulók részére, szem előtt tartja a tanulási nehézségek kezelését, a tehetségek felismerését, fejlesztését. A közösségfejlesztési tevékenységek kiemelkedőek. A hagyományápolás kiemelt feladat, amelyet a közösségépítés fontos eszközének tekintenek, a pedagógusok példát mutatnak a tanulóknak a közösségi nevelés során, melyet a gyermekközpontúság jellemez


3. Eredmények

 

 

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

 

 

 

3.1.1.

 

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Az intézmény egyik erőssége a tanulás és tanítás eredményessége, amit a tanév végi beszámolók részletesen taglalnak (tanulmányi és magatartási eredmények). (beszámolók)

 

 

3.1.2.

 

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A partnerek bevonásával történik a kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása, elsősorban a szülők szervezete, fenntartó, iskola alapítványa, civil szervezetek. (beszámolók, interjúk P:, V., SZ.)

 

 

3.1.3.

 

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Stb.

Az intézményi eredményeket nyilvántartják, folyamatosan elemzik, úgymint tanév végi tanulmányi eredmények, versenyeredmények (országos, megyei, városi, iskolai szintű), továbbtanulási mutatók. (beszámolók, kompetenciamérések, interjú V.)

 

 

3.1.4.

 

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Emelkedik, egyre jobb eredményeket érnek el. (kompetenciamérések)

 

 

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

 

 

 

3.2.5.

 

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. (beszámolók, interjú V.)

 

 

3.2.6.

 

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

A versenyeredményeket, továbbtanulás eredményeit dokumentálják. (beszámolók, intézményi bejárás, interjúk P., V.)

 

 

3.2.7.

 

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Az eredmények elérése a munkatársak összefogásának köszönhető. (interjú V.)
 

 

3.2.8.

 

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Az intézmény rendelkezik városi szintű /kiváló tanuló és pedagógus/ külső elismeréssel. (interjú V.)

 

 

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

 

 

 

3.3.9.

 

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

A tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánossága biztosított, szakmai megbeszélések, nevelési értekezletek témája. (interjú V., intézményi bejárás)

 

 

3.3.10.

 

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

A tantestület a kapott eredményeket elemzi, tanulságokat levonja és visszacsatol. (interjúk P., V.)

 

 

3.3.11.

 

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

A belső és külső mérési eredményeket szándékukban áll felhasználni az önértékelési feladatok elvégzése során. (interjú V.)

 

 

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

 

 

 

3.4.12.

 

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van a középiskolák visszajelzései alapján. (interjú V.)

 

 

3.4.13.

 

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A tanulók további eredményeit felhasználják a pedagógiai munka fejlesztésére. (interjú V.)

3. Eredmények
A kompetencia értékelése:

 

 

Fejleszthető területek:

 

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerüljenek az intézményi önértékelés folyamatában.

 

 

Kiemelkedő területek:

 

Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a versenyeredmények megtartására és javítására. Nem csak szaktárgyi versenyeken vesznek rész az intézmény tanulói, hanem sportversenyeken is eredményesen szerepelnek. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. A partnerek bevonásával történik a kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása, elsősorban a szülők szervezete, fenntartó, iskola alapítványa, civil szervezetek.


4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

 

 

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

 

 

 

4.1.1.

 

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Hét szakmai közösség működik saját tevékenységük irányítására. Célfeladatra alakuló munkacsoportokat hoznak létre. (SZMSZ ,interjúk P., V.)

 

 

4.1.2.

 

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

Működésüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Önálló munkaterv szerint dolgoznak. (SZMSZ, interjúk P., V., munkatervek, beszámolók)

 

 

4.1.3.

 

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
Hatás-és jogkörük tisztázott. (SZMSZ)
 

 

4.1.4.

 

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Éves munkaterv szerint végzik munkájukat, melynek eseményeit egyeztetik az iskolai munkaterv elkészítése előtt. A munkaközösség-vezetők a tanév végi beszámolóban részletesen ismertetik a munkaközösségek eredményeit, célkitűzéseit. (Beszámoló, interjúk P., V.)

 

 

4.1.5.

 

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Az intézmény vezetése ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. Az intézmény céljait közösen fogalmazzák meg, a célhoz a feladatokat együtt jelölik ki, és valósítják meg azokat. (interjúk P., V.)

 

 

4.1.6.

 

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Javaslatokat tesznek belső mérések szervezésére. Tanórákat látogatnak. (SZMSZ, interjúk P., V., beszámolók)

 

 

4.1.7.

 

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

A pedagógusok együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel úgymint, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus a felmerülő problémák megoldásában. (interjúk P., V.)

 

 

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

 

 

 

4.2.8.

 

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Szervezeti kultúra magas színvonalú: a pedagógusok egymással napi kapcsolatban állnak, szükség esetén intézményi közösség keretében működnek együtt. (beszámolók)

 

 

4.2.9.

 

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

Rendszeresen szerveznek belső továbbképzéseket, ismernek meg jó gyakorlatokat. /KRÉTA csoport, IKT fejlesztő csoport, hospitálások/ (beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

4.2.10.

 

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Minősítések, portfólió feltöltése. Ötletbörze, projektek. A kollégák beszámolnak a továbbképzéseikről, bemutató órát tartanak. (interjúk P., V.)

 

 

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

 

 

 

4.3.11.

 

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Az információáramlás hagyományos és digitális formái egyaránt jellemzőek az intézményben, az intézményvezető folyamatosan tájékoztatja kollégáit a fontos tudnivalókról körlevél formájában. (interjúk P., V)

 

 

4.3.12.

 

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Információáramlás: 1. napi szóbeli kapcsolat, 2. „ Üzenő falat” működtetnek, 3. E-mail (interjúk P., V., intézményi bejárás)

 

 

4.3.13.

 

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Szóbeli: napi kapcsolat , hirdetés, papír alapú: „üzenőfal” közlemény, tájékoztatás, digitális: e-mail, honlap (SZMSZ, beszámolók, interjúk P., V. )

 

 

4.3.14.

 

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Biztosított a munkatársak részére az információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés /üzenőtábla, email, napi szóbeli kapcsolat/. (interjúk P., V., intézményi bejárás)

 

 

4.3.15.

 

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Vannak állandó értekezletek: tanév eleji. féléves, év végi. Emellett, ha kell, rendkívüli értekezlet összehívására kerül sor, melyben a résztvevők érdekeltek. Havonta nevelőtestületi értekezletet tartanak. (munkatervek, beszámolók, interjúk P., V., SZMSZ)

 

 

4.3.16.

 

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

A munkatársak értesítése folyamatos, írásban vagy szóban történik. (interjúk P., V.)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A kompetencia értékelése:

 

 

Fejleszthető területek:

 

A belső információáramlás jó gyakorlatának megosztása más intézményekkel.

 

 

Kiemelkedő területek:

 

Az intézmény belső kapcsolataiban megkövetelt a tisztelet és a kölcsönös megbecsülés. Munkaközösségeken alapuló támogató szervezeti struktúrát építettek ki. A munkaközösségek tervszerűen működnek. A szervezeti kultúra fejlettsége, a módszertani megújulás képessége jellemzi az intézmény pedagógusait, a belső tudásmegosztás és együttműködés fontos tényező, melynek összehangolását az intézményvezető hatékonyan végzi.


5. Az intézmény külső kapcsolatai

 

 

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

 

 

 

5.1.1.

 

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Az azonosítás és a partnerek kijelölése megtörtént. (interjú V.)
 

 

5.1.2.

 

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A munkatervek, beszámolók, interjúk arról tanúskodnak, hogy nem csak az intézmény vezetése, hanem pedagógusai is folyamatosan kapcsolatot tartanak fenn a partnerekkel. (interjú V., beszámolók, munkatervek)

 

 

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

 

 

 

5.2.3.

 

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

A pedagógiai program leírja a pedagógusok és szülők közötti együttműködési formákat. Az SZMSZ szabályozza a szülők tájékoztatásának formáit, a szülői közösséggel való kapcsolattartás rendjét, az egyéb külső kapcsolatok rendszerét, a kapcsolattartás formáját, módját. (SZMSZ, P.P.)

 

 

5.2.4.

 

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

Megtörtént a külső partnerekkel való egyeztetés. (SZMSZ, interjú V.)
 

 

5.2.5.

 

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

Szokásrend szerint történik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. (interjú V.)

 

 

5.2.6.

 

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Az intézmény panaszkezelési gyakorlata írásban kidolgozott, megállapítható, hogy a panaszkezelés gyakorlata kialakult. (SZMSZ, interjú V.)

 

 

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

 

 

 

5.3.7.

 

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézmény eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségeinek. (SZMSZ, P.P., helyszíni dokumentumelemzés, interjú V.)

 

 

5.3.8.

 

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Az információ átadása mindhárom módon megtörténik. (SZMSZ,interjú V.)
 

 

5.3.9.

 

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítják és felülvizsgálják, visszacsatolják. (interjú V.)

 

 

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

 

 

 

5.4.10.

 

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

A beszámolók és az interjú alapján a hagyományőrző tevékenységgel kapcsolatosan működnek együtt társadalmi, szakmai szervezetekkel. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

5.4.11.

 

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Részt vesznek: tanulmányi versenyeken, sport versenyeken, rendezvényeken, módszertani megbeszéléseken, bemutató órákon, jó gyakorlatokon. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

5.4.12.

 

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Önkormányzati és tankerületi kitüntetésekkel ismerik el az intézmény pedagógusainak kiemelkedő szakmai tevékenységét. (interjú V., P.P.)

5. Az intézmény külső kapcsolatai
A kompetencia értékelése:

 

 

Fejleszthető területek:

 

Az intézmény önértékelése nyomán keletkezendő elégedettségmérési eredmények kiértékelése és elemzése valamint, a szükséges következtetések levonása.

 

 

Kiemelkedő területek:

 

Az intézmény szóban digitális vagy papíralapon tájékoztatja külső partnereit. Az intézmény a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét megtervezi, kialakítja, működteti és folyamatosan az igényeknek megfelelően fejleszti. Részt vesznek a város életében, a rendezvényeken. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezető irányításával szoros kapcsolat alakult ki a külső és belső partnerekkel egyaránt, abból a célból, hogy az intézmény pedagógiai munkájának megvalósítása magas szinten történjen.


6. A pedagógiai munka feltételei

 

 

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

 

 

 

6.1.1.

 

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

A pedagógiai program tartalmazza a kiinduló állapotot. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.(interjú V., intézményi bejárás, P.P.).

 

 

6.1.2.

 

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Munkatervben szerepel az éves tervezés, külön intézkedési tervvel nem rendelkezik. (munkatervek, interjú V.)

 

 

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

 

 

 

6.2.3.

 

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Írásos intézkedési tervvel nem rendelkezik az intézmény, de az igényfelmérés ezen a területen is folyamatos, melyet folyamatosan jelez a fenntartó felé. Szükség esetén alapítványi forrásból, illetve pályázatok útján szerzik be az eszközöket. (interjú V.)

 

 

6.2.4.

 

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

A tárgyi eszközök rendelkezésre állásáról a pedagógiai program és a munkatervek informálnak. (P.P., munkatervek, intézményi bejárás)

 

 

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

 

 

 

6.3.5.

 

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Számítógéppel rendelkezik az intézmény. Lehetőségeikhez képest használják. Az intézmény a rendelkezésére álló IKT-eszközeit rendszeresen használja. A jó gyakorlatokat egymásnak átadják. (interjúk P., V., intézményi bejárás)

 

 

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

 

 

 

6.4.6.

 

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

Az intézmény felméri a szükségleteket, naprakész információval rendelkezik a szükséges humánerőforrásról. (interjú V., beszámolók)

 

 

6.4.7.

 

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A felmerülő hiányt jelzik a fenntartó felé. (beszámolók, továbbképzési terv)

 

 

6.4.8.

 

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A szervezést, elosztást az egyenletes terhelés elve jellemzi. (tantárgyfelosztás, interjú V.)

 

 

6.4.9.

 

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelelő az intézmény meghatározott céljaihoz. (továbbképzési terv, beszámolók)

 

 

6.4.10.

 

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

A továbbképzési program és az éves beiskolázási tervek összeállításakor figyelembe veszik a 7 évenkénti 120 órás továbbképzési kötelezettséget, az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célokat, a közeljövő humánerőforrás változásait. (továbbképzési terv, interjú V.)

 

 

6.4.11.

 

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. (SZMSZ, interjú V.)

 

 

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

 

 

 

6.5.12.

 

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézményvezetés példát mutat kollégái számára a fejlesztésben, melynek aktív részese is. (P.P.,SZMSZ, interjú V.)

 

 

6.5.13.

 

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Az intézményi dokumentumok tartalma lehetővé teszi a magas színvonalú szervezeti kultúra kialakítását. Az interjúk alapján elmondható, hogy a közösség tagjai elfogadják, betartják a normákat. (P.P., SZMSZ, házirend)

 

 

6.5.14.

 

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

A dolgozók munkáját együttműködés jellemzi. (SZMSZ, interjúk, helyszíni bejárás)

 

 

6.5.15.

 

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Működik az intézményben a belső tudásmegosztás, napi szinten is. Az intézményvezető felveszi a kapcsolatot más, hasonló iskolákkal az együttműködés miatt. (interjúk P., V., helyszíni dokumentumelemzés)

 

 

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

 

 

 

6.6.16.

 

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Fontosak a hagyományok az intézmény dolgozói, tanulói és a szülők számára is. (P.P., SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk P., SZ.)

 

 

6.6.17.

 

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Gazdag, aktív partnerkapcsolat jellemzi az intézményt /önkormányzat, fenntartó, helyi civil szervezetek, szülők, helyi vállalkozások, iskola alapítványa/. (interjúk P., V., SZ., beszámolók, intézményi bejárás)

 

 

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

 

 

 

6.7.18.

 

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak egymásnak, napi tudásmegosztás. (SZMSZ., munkatervek, beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

6.7.19.

 

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A feladatok kijelölése a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. (munkatervek, beszámolók, tantárgyfelosztás)

 

 

6.7.20.

 

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. (munkatervek, beszámolók, SZMSZ)

 

 

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

 

 

 

6.8.21.

 

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Az SZMSZ szabályozza, mely a gyakorlatban meg is valósul. (interjúk P., V., SZMSZ)

 

 

6.8.22.

 

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

A döntés-előkészítésekbe és a fejlesztésbe való bevonásnak kialakított rendje van és dokumentációja. (beszámolók, interjúk P., V.)

 

 

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

 

 

 

6.9.23.

 

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Meghallgatják egymás javaslatait, ötleteit. Jó gyakorlat továbbadása, hospitálások. (interjúk P., V.)

 

 

6.9.24.

 

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézményvezetés számít a kollégák ötleteire, melyet beépítenek a munkába. (munkatervek, beszámolók, interjú V.)

 

 

6.9.25.

 

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Beszámolóban megjelenik belső tudásmegosztás. Intézményvezetőnek vannak külső kapcsolatai is e téren. (munkatervek, beszámolók, interjú V.)

6. A pedagógiai munka feltételei
A kompetencia értékelése:

 

 

Fejleszthető területek:

 

Nem mutatható ki fejleszthető terület.

 

 

Kiemelkedő területek:

 

Az intézmény vezetői rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek a magas színvonalú pedagógiai munka irányításához, ellenőrzéséhez szükségesek. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer meglétéről, hiányairól pontos ismeretekkel rendelkezik az iskolavezetés, azokat folyamatosan felmérik. Az infrastruktúrában jelentkező hiányok jelzése tanév közben is folyamatos a fenntartó felé. Az iskolavezetés pályázati tevékenység és alapítványi támogatás révén is igyekszik az infrastrukturális hiányokat pótolni. Az intézményvezetés programalkotó tevékenysége meghatározóan hozzájárul a magas szintű szervezeti és tanulási kultúra megvalósításához). Kiemelkedő az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenysége.


7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

 

 

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

 

 

 

7.1.1.

 

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Az intézmény pedagógiai programja a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumoknak megfelel. (P.P., NAT, Köznev. törvény,kerettanterv)

 

 

7.1.2.

 

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait és céljait. (P.P., interjúk P., V.)

 

 

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

 

 

 

7.2.3.

 

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Beszámolók a fenntartó által megadott szempontok alapján készülnek, taglalják a kiemelt stratégiai célok operacionalizálását és megvalósítását. (P.P., beszámolók, interjú V.)

 

 

7.2.4.

 

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Munkatervben megjelenik. A beszámolók a fenntartó kérése alapján készülnek. (munkatervek, beszámolók)

 

 

7.2.5.

 

A tervek nyilvánossága biztosított.
A tervek nyilvánossága biztosított. (SZMSZ, P.P.)
 

 

7.2.6.

 

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

A tervekben követhetők a feladatok, felelősök, határidők. (munkatervek)
 

 

7.2.7.

 

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A képzési tervek elkészítése annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. (továbbképzési terv, munkatervek)

 

 

7.2.8.

 

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. (interjúk P., V., intézményi bejárás)

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

 

 

Fejleszthető területek:

 

Nem mutatható ki fejleszthető terület.

 

 

Kiemelkedő területek:

 

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal. Az intézményi dokumentumokban, tervekben jól követhetők a pedagógiai program céljaihoz kapcsolódó feladatok, ütemezésük, a hozzájuk rendelt felelősök. A tervek nyilvánossága biztosított.

 

 

 

 


 

 

 Váci Petőfi Sándor Általános Iskola

2600 Vác, Deákvári főtér 5.
 
 
 
 
OM azonosító: 037735
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2018.
 
 
 
Az iskola alapadatai                                                                                                  3. oldal
Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya                                         5. oldal

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása                                                               6. oldal

Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel                       8. oldal

A tanulók felvételének rendje                                                                                   15. oldal

Az iskola működésének rendje                                                                                16. oldal

A tanórán kívüli foglalkozások                                                                                 18. oldal
Az iskolai könyvtár SZMSZ-e                                                                                   19. oldal

A tanulók mulasztásának igazolása                                                                         21. oldal

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása                                   23. oldal

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbalesetek

megelőzésében illetve baleset esetén / intézményi védő óvó előírások                 23. oldal

A tankönyvellátás rendje                                                                                          26. oldal

Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok    27. oldal

A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája           28. oldal

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás                                                          28. oldal

A nemdohányzók védelme                                                                                       28. oldal

 
Mellékletek:
1. sz. melléklet           Munkaköri leírás – iskolakönyvtáros                                    30. oldal
2. sz. melléklet           Munkaköri leírás – Rendszergazda                                      32. oldal

3. sz. melléklet           Munkaköri leírás – Iskolatitkár                                              33. oldal

4. sz. melléklet           Munkaköri leírás – Igazgatóhelyettesek                               35. oldal

5. sz. melléklet           Munkaköri leírás – Munkaközösség vezetők                       39. oldal

6. sz. melléklet           Munkaköri leírás – Pedagógusok                                         41. oldal

7. sz. melléklet           Munkaköri leírás – Osztályfőnökök                                      43. oldal

8. sz. melléklet           Belső ellenőrzési szabályzat                                                 45. oldal

9. sz. melléklet           Az irat és ügykezelési szabályzat                                         49. oldal

10. sz. melléklet         Leltározási szabályzat                                                           51. oldal

11. sz. melléklet         Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és

selejtezésének szabályzata                                                  52. oldal

12. sz. melléklet         A Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárának

működési szabályzata                                                           54. oldal

13. sz. melléklet         A Könyvtár gyűjtőköri szabályzata                                        59. oldal

14. sz. melléklet         A munkaközösségek együttműködése                                 63. oldal

15. sz. melléklet         A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás                 64. oldal

16. sz. melléklet         Orvosi vizsgálatok rendje                                                      65. oldal

17. sz. melléklet         A tagintézménnyel, intézményegységgel való

kapcsolattartás rendje                                                           66. oldal

18. sz. melléklet         Rendkívüli esemény, bombariadó esetén

szükséges teendők                                                               67. oldal

19. sz. melléklet         Adatkezelési szabályzat                                                        71. oldal

           
 

Záró rendelkezések                                                                                                  83. oldal

Legitimációs záradék                                                                                                85. oldal
 
AZ ISKOLA ALAPADATAI

(A fenntartó által kiadott alapító okirat alapján kell kitölteni az intézmény sajátosságai alapján.)

A hiányzó alapító okirat miatt egyelőre üresen hagyva.

-        Az intézmény neve:

-        Az intézmény székhelye, címe:

-        Az intézmény telephelyei:

-        Az intézmény tagintézményei:

 

-        Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki.

 

-        Az intézmény alapításának időpontja:

 

-        Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése:

-        Az intézmény jogállása: önálló jogi személy.

-        Az intézmény gazdálkodási jogköre:

-        Az intézmény fenntartója:

 

-        Az intézmény alaptevékenységei:

A szakfeladat megnevezése
Száma
 
 
 
 
 
 
 
 
 

-        Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok:

-          A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-          A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

 
 
 
 
 

-        Az intézmény számlaszáma:

-        Az intézmény adóhatósági azonosító száma:

-        Az intézmény statisztikai számjele:

-        Az intézmény OM azonosító száma:

-        Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága:

 

-       Az intézményhez rendelt más költségvetési szervek felsorolása:

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1.    SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya
 

1.1.         Az intézmény szervezeti felépítését a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 

1.2.         A Petőfi Sándor Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény nevelőtestületének előterjesztése alapján az intézményvezető 2013. március 25-én fogadta el.

             Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, és a szülői szervezet.

1.2.       Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Váci Tankerület által történt jóváhagyásával lép hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

 

1.3.       AZ SZMSZ nyilvánossága

Az SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt minden érdekeltnek meg kell ismernie.

Az SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető

-     az iskola irattárában

-     az iskola könyvtárban

-     az iskola nevelői szobájában

-     az iskola igazgatójánál

 

1.4.       A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező.

 
 
 
 
 
 

2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

 
2.1.     Az iskola szervezete

2.1.1.   Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják:

-          az igazgatóhelyettesek

-          iskolatitkár

Az iskolafelelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.

Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:

-          általános igazgatóhelyettes

-          alsó tagozatos igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.

Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.

Munkáját munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgatóság rendszeresen hetente vagy kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

 

2.1.2.   Az iskola vezetősége

 

Az iskola vezetőségének tagjai:

-          igazgató

-          Igazgatóhelyettesek

-          A szakmai munkaközösségek vezetői

-          A diákönkormányzat vezetője

-          A közalkalmazotti tanács elnöke

-          A reprezentatív szakszervezet képviselője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

Az iskola vezetősége rendszeresen kéthetente vagy havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

A belső ellenőrzési szabályzatot az SZMSZ 13.sz. melléklete tartalmazza.

 

2.1.3.   Az iskola dolgozói

 

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a Klebersberg Intézményfenntartó Központ alkalmazza.

Az iskola dolgozói munkájukat a munkaköri leírásaik alapján végzik.

 

2.1.4.   Az iskola szervezeti egységei:

 

-          alsó tagozat

-          felső tagozat

 

2.2.       Az iskola szervezetének vázlata:

 
Igazgató (1 fő)
Igazgatóhelyettesek (2 fő)                                                                                  

Munkaközösség vezetők (7 fő) / iskolatitkár (1 fő) / rendszergazda (1 fő)      

 Tantestület (39 fő + 3 fő Püspökszilágyon)
 
 
 
 

3.            Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel

 

3.1.       Az iskolaközösség

 

3.1.1.   Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

 

3.1.2.   Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

 

3.2.       Az iskolai alkalmazottak / közalkalmazottak / közössége

 

3.2.1.   Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló, dolgozókból tevődik össze.

 

3.2.2.   Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok / Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek rögzítik.

 

3.3.       A nevelők közösségei

 

3.3.1.   A nevelőtestület

 

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

 

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:

-          tanévnyitó értekezlet

-          tanévzáró értekezlet

-          félévi és év végi osztályozó értekezlet

-          2 alkalommal nevelési értekezlet

-          esetenként munkaértekezlet

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-ad része kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

-          a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azok tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

-          A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy – egy értekezleten.

Ilyen értekezlet lehet:

-          egy osztályban tanító nevelők értekezlete

-          alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete

-          munkaközösségek értekezlete

 

3.3.2.   A nevelők szakmai munkaközösségei

 

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

-          magyar – történelem munkaközösség

-          informatika – természettudományi munkaközösség

-          matematika – művészeti munkaközösség

-          idegen nyelvi – testnevelés munkaközösség

-          alsó tagozatos munkaközösség

-          osztályfőnöki munkaközösség

 

A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza rá.

-          Az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók.

-          A fakultációs irányok megválasztása.

-          A szakterületre vonatkozó kutatások, kísérletek indítása, értékelése.

-          Az iskolai pedagógiai pályázatok kiírása, díjazása.

-          Továbbképzéseken való részvétel tervezése.

 

Saját döntési jogait gyakorolja:

-          Határozott időre megválasztja a munkaközösség vezetőjét.

-          Iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

-          Az adott szaktárgy eredményességének ellenőrzéséről és továbbfejlesztéséről.

-          Véleményezési jogait gyakorolja minden olyan kérdésben, amelyben a nevelőtestületnek véleményező joga van.

 
Javaslatot tesz:

-          Alternatív programok kiválasztásában.

-          Fakultációs programokra.

-          Tanulók osztályba sorolására

-          Szakmai táborokon való részvételre.

-          Órák tömbösítésére.

-           

Rendszeres írásbeli beszámolási kötelezettsége van a meghatározott feladatokról.

 

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:

-          szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,

-          részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerüsítés/,

-          egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,

-          pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

-          összeállítják a javító vagy osztályozó vizsgák tételsorait, ezeket értékelik,

-          segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját

-          javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösségvezető személyére

-          segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.

 A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ 5.sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

 

3.4.       A szülők közösségei

 

3.4.1.   Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezet működik.

 

3.4.2.   Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

 

3.4.3.   Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:

 

-          elnök

-          elnökhelyettes

Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály Szülői Szervezet-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

 

3.4.4.   Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Szervezet választmánya.

Az iskolai Szülői Szervezet választmányának munkájában az osztály szülői közösségek elnökei, elnökhelyettesei stb. vesznek részt.

Az iskolai Szülői Szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai Szülői Szervezet választmányát / vezetőségét / vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

 

3.5.       A tanulók közösségei

 

3.5.1.   Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököket ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 7.sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:

-          osztálytitkár

-          felelősök

-          képviselő / küldött az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

 

3.5.2.   Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskola diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti.

Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

 

3.5.3.   Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.

 

3.5.4.   Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.

A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.

A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ.

 

3.6.       Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

 

3.6.1.   Az igazgatóság és a nevelőtestület

 

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

-          az igazgatóság ülései

-          az iskolavezetőség ülései

-          a különböző értekezletek

-          megbeszélések

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

 

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

-          az iskolavezetőség / igazgatói tanács / ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.

-          Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

 

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével

 
 
 

3.6.2.   A nevelők és a tanulók

 

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:

-          az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen / évente legalább 2 alkalommal /

-          és a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül

-          valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon

tájékoztatják a tanulókat.

 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával , a nevelőkkel , a nevelőtestülettel.

 

3.6.3.   A nevelők és a szülők

 

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

-        az igazgató:

Þ    a szülői szervezet választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten

Þ    a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül

Þ    az alkalmanként vagy időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül

-        az osztályfőnökök:

Þ    az osztály szülői értekezleten

tájékoztatják a szülőket.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak.

-          szülői értekezletek

-          fogadó órák

-          írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy –egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:

-          az iskola fenntartójánál

-          az iskola irattárában

-          az iskola könyvtárában

-          az iskola tanári szobájában

-          az iskola igazgatójánál, és az igazgatóhelyetteseknél

 
 
4.     A tanulók felvételének rendje
 
4.1.     Körzeten kívüliek felvétele:

Kérelem alapján, a tanulólétszám alakulásától függően a felvételről az igazgató dönt. Ha más településről jelentkezik a tanuló, felvételéhez a tankerületi igazgató engedélye szükséges.

 

4.2.       Osztályozó, javító és egyéb vizsgák lebonyolításának szabályai:

Osztályozó vizsgák ideje az utolsó tanítási hét, vagy az új tanévet megelőző utolsó szünidei hét. Az osztályozó vizsga helye az iskola.

Javítóvizsgák időpontja a tanévkezdés előtti utolsó szünidei hét, helye az iskola, ahol a tanulót javítóvizsgára utasították.

 
 
 
5.     Az iskola működésének rendje:
 

5.1.       Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 630-tól este 2000 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombat és vasárnap is nyitvatarthatók, a működtető beleegyezésével.

 

5.2.       Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730.óra és délután 1600 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben vagy havonta egy hétre előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

 

5.3.       Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján kell megszervezni.

A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc.

 

5.4.       Az iskolában reggel 630 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

 

5.5.       Az iskolában egyidejűleg 9 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra.

-          Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki:

-          A –B – C – D –épület (földszint, emelet és udvar)

 

5.6.       A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke,/ távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes / illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

 

5.7.       A tanórán kívüli foglalkozásokat 1400 órától 2000 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

 

5.8.       Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik.

 

5.9.       Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente vagy kéthetente kell megszervezni.

 

5.10.    A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést vagy az iskola igazgatója sem adhat felmentést.

 

5.11.    Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak.

 
 

5.12.    Az iskola berendezéseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

 

5.13.    Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségben tartózkodhatnak az épületben.

 
 

6.     A tanórán kívüli foglalkozások

6.1.       Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

-          szakkörök

-          énekkar

-          DSE

-          felzárkóztató foglalkoztatások

-          tehetségfejlesztő foglalkozások

-          továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

 

6.2.       Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:

-          A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

-          A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését / a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát / minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

-          A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

-          A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. 

6.3.       Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük.

 

6.4.       Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

 

6.5.       Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

 

6.6.       Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít.

 

6.7.       A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az SZMSZ 8. pontja tartalmazza.

 
 

7.     Az iskolai könyvtár SZMSZ-e

 

7.1.       Az iskolában a nevelő – oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.

 

7.2.       Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

 

7.3.       Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. A tankönyveket megvásárolni nem lehet.

 

7.4.       Az iskolai könyvtár vezetője / könyvtáros tanár, vagy – tanító /rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:

-          Városi könyvtár

 

/ az érvényes MKM rendelet szerint az iskolai könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral./

 

7.5.       Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős, részletes feladatait az SZMSZ 1. sz. mellékletében található munkaköri leírás tartalmazza.

 

7.6.       Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ 13. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

 

7.7.       Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

 

7.8.       Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

-          tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól

-          a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása

-          a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása

-          könyvtári dokumentumok kölcsönzése

-          számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása

-          tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

 

7.9.       A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanulói vehetik igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott.

A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.

 

7.10.    Az iskolai könyvtár tanítási napon 730 - 1530 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 730-800, az óraközi szünetekben és 1400 -l 1530 -ig kölcsönözhetők.

 

7.11.    A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tantermükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.

 

7.12.    Az iskolai könyvtár dokumentumait / a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével / 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható.

 

7.13.    Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:

-          kézikönyvek

-          számítógépes szoftverek

-          muzeális értékű dokumentumok

 

7.14.    A könyvtárhasználó / kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője / a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

 
 

8.     A tanulók mulasztásának igazolása

 

8.1.     A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően.

 

8.2.       A tanuló havi mulasztását az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.

8.3.     A szülő előzetes kérése alapján a tanuló

-          az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően

-          az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat.

 

8.4.     A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától.

-          A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek

-          Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül.

 

8.5.       A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán – 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja mulasztását.

Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

 

8.6.       Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzett rovatában írásban rögzíteni kell.

-          Az igazolatlanul mulasztott tanulót az Házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni.

-          Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről.

-          Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni.

-          Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy atanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

 

8.7.       A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradását is igazolni kell.

A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

 
 

9.     A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

 

A vonatkozó jogszabályok szerint.

 
 

10. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetén / intézményi védő óvó előírások

 

10.1.    Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

 

10.2.   Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:

-          Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

-          A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

-          A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset – megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani.

-          Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és a testi épségük védelmére előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

-          A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

-          az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

-          a házirend balesetvédelmi előírásait

-          a rendkívüli esemény / baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb / bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét.

-          A tanulók kötelességeit a baleset megelőzésével kapcsolatban

-          Tanulmányi kirándulások, túrák előtt

-          Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt

-          Rendkívüli események után

-          A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét

-          A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleset veszélyforrásaira, a kötelező viselkedés szabályaira, a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

-          A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

-          A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat / testnevelés, fizika, kémia, technika / és a gyakorlati oktatást vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

-          Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

-          Rendkívüli esemény / tűz, természeti katasztrófa, bombariadó , stb / esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadótev előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadótervben meg kell határozni:

= a rendkívüli esemény jelzésének módjait

= a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét

= a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit

/ kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság- értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése /

= az iskola helyszínrajzát

= az építmények szintenkénti alaprajzát / a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiséget és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival. /

 

10.3.    Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

 

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

-          a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia

-          a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

-          minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

 

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

-          A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani,

-          A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

-          A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

-          Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék / ha nem működik, akkor a szülői szervezet / és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásába.

 

10.4.    Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat szabályozza.

 
 

11.     A tankönyvellátás rendje

 

11.1.    Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola alsós igazgatóhelyettese a felelős.

 

11.2.   Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben:

-          elkészíti az iskola tankönyvrendelését

-          részt vesz az iskola tankönyvterjesztésében

 

11.3.    A tankönyvrendelésben illetve, a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt.

A megállapodásnak tartalmaznia kell:

-          a felelős dolgozók feladatait

-          a szükséges határidőket

-          a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét

-          a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét

 

11.4.    Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására.

A megállapodásnak tartalmaznia kell:

-          az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,

-          a tankönyvrendelésben résztvevő iskola dolgozó díjazásának módját és mértékét,

-          a szükséges határidőket

-          a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét

 

11.5.    A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

 
 

12.     Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

 

12.1.    Az iskola zászlója – címere

 
12.2.   Iskolai ünnepi egyenruha:

-          fehér ing, blúz

-          sötét nadrág, szoknya

 
 

12.2.    Az iskola névadója, emlékének ápolása

-          Petőfi – nap március 15. előtti tanítási nap

 

12.4.    Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények

-          Tanévnyitó

-          Október 23.

-          Karácsony

-          Petőfi-nap

-          Március 15.

-          Ballagás

-          Tanévzáró

 

12.5.    Kitüntetések a szülők, dolgozók és tanulók körében

Pedagógusok – Váci Katedra díj / Vác Város Képviselő testülete a pedagógiai munka elismerésére alapította.

-          tanácsosi, főtanácsosi cím a folyamatos eredményes munkáért

-          minőségi bérpótlék – Kollektív szerződésben szabályozva

-          többletmunkáért járó pótlék – Kollektív szerződésben szabályozva

Tanulók – Petőfi iskola kiváló tanulója / 8 évig kitűnő /

-          Jó tanuló, jó sportoló cím

/ 8 évig kitűnő tanuló, legalább megyei I.hely valamilyen sportágban

 
 

13.     A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje:

 

Az iskola diákönkormányzatának tagjai a DÖK-öt segítő pedagóguson keresztül tarthatnak kapcsolatot az iskolai vezetőkkel szükség esetén.

 
14.     A tanuló által elkészített dologért járó díjazás:
 

A képzés során nem kerül az iskola birtokába olyan dolog, melyet a tanuló állított elő.

 
 
18.    A nemdohányzók védelme
 
A dohányzás az iskola területén belül tilos.
 
 
 
 
 
 
 


1.sz. melléklet
 
 

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

 

Iskolakönyvtáros

 
A könyvtáros a testület teljes jogú tagja.
Munkáját a II. sz igazgatóhelyettes irányítja és ellenőrzi.

Feladat, hogy az iskola munkáját az információhordozók beszerzésével segítse.

Gondozza a folyóiratokat és napilapokat, CD-lemezeket, videokazettákat, és a könyvtári állományt.

 
1.          .Állománygondozás:
Állománygyarapítás:

-          felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért

-          tájékozódik a megjelenő kiadványokról

-          szükség esetén egyedi beszerzéseket végez

-          konzultál a MK vezetőkkel, iskolavezetéssel a beszerzésekről

Állománybavétel:

-          a beszerzett dokumentumokat azonnal nyilvántartásba veszi

-          a nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja

-          a felesleges, elhasználódott, elavult műveket a vonatkozó rendeletek értelmében törli az állományból

Állományvédelem:

-          felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért

-          előkészíti és lebonyolítja a leltározást

-          pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást

-          biztosítja az állomány rendjét, szerkeszti a raktári, betűrendes és szakkatalógust

            
 
2.    Szolgáltatások

-          kölcsönzés, tájékoztatás

-          könyvtárbemutató, könyvtárhasználati foglalkozásokat vezet

-          tájékoztat a könyvtár új szerzeményeiről

-          segíti az évforduló események, versenyek, egyéb feladatok megtervezését

 

3.    Egyéb feladatok:

-          kapcsolatot tart a tantestülettel, az MK vezetőkkel

-          részt vesz az iskolai könyvtárosok munkaközösségének munkájában

-          kapcsolatot tart a helyi könyvtárakkal

-          együtt működik az oktatástechnikussal


2.sz. melléklet
 
 

MUNKAKÖRI LEÍRÁS

Rendszergazda stúdióvezető-technikus

 

Munkaidőbeosztása: Heti 40 óra, hétfőtől – péntekig 800 – 16.00 óráig.

Feladata:

Az oktatás technikai feltételeinek elősegítése, az AV eszközök működőképes állapotának biztosítása / javítása, javíttatása, karbantartása /

Az AV eszközök igényeinek összegyűjtése, beszerzése kezelése.

Tanórákra eszközök kiadása, visszavétele, működőképes állapotának ellenőrzése.

A rendelkezésre álló AV anyag ajánlása, illetve kért anyag beszerzése.

Kapcsolattartás a társintézményekkel.

Ünnepélyeken, rendezvényeken hangosítás biztosítása.

Iskolarádió működtetése – tanári együttműködéssel.

Videós műsorok biztosítása.

A stúdió helyiségét a működési időtől eltekintve zárva kell tartani, biztosítani

kell a vagyonvédelmet.

Felelős környezete tisztaságáért, esztétikájáért.

A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, melyekkel az intézmény vezetése megbízza.

A stúdióban tanulók nem tartózkodhatnak.

A stúdió vezető erkölcsi és pedagógiai felelősséggel bír , a vetített filmek és hanganyag kiválasztásában.

A tanév végén és egyéb központi előírásoknak megfelelően leltározni köteles

a leltárért felelős igazgatóhelyettes jelenlétében.


3.sz. melléklet
 
 
MUNKAKÖRI LEÍRÁS
 
ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRE
 
 

1)    Segíti az iskolavezetés és a pedagógusok adminisztratív munkáját.

2)    Vezeti a dolgozók és a tanulók nyilvántartását, személyi anyagát.

3)    Vezeti a tanulók érkezésére és távozására vonatkozó adminisztrációt.

4)    Végzi az első osztályosok beíratását.

5)    Szükséges esetekben gondoskodik a szülő értesítéséről.

6)    Elvégzi a szükséges statisztikai felméréseket.

7)    A 8. osztályos tanulók továbbtanulási anyagát összegyűjti és továbbítja.

8)    Gondoskodik a bizonyítványok begyűjtéséről és elhelyezéséről. Kezeli az anyakönyveket, nyilvántartásokat

9)    Kiadja a bizonyítvány másodlatokat.

10)Nyilvántartja, kezeli a diákigazolványokat és a kapcsolatos adminisztrációt ellátja.

11)Kezeli a tanulók balesetbiztosítását.

12)Kezeli a postát.

13)Az igazgató intézkedése alapján részt vállal a nyári ügyeletből és a karbantartási munkák ellenőrzéséből.

14)Gondoskodik az iskolai ügyiratok iktatásáról, megőrzéséről. Beszerzi a szükséges nyomtatványokat.

15)Együttműködik az igazgatóhelyettesekkel.

16)Ellátja az illetményhivatal felé jelentési kötelezettségét.

17)Együttműködik a munkavédelmi, és tűzvédelmi felelőssel.

18)Az igazgatóhelyettessel elkészíti a hó végi elszámolásokat, s eljuttatja az illetményhivatalnak.

19)Mindenben segíti az iskolában folyó nevelő és oktató munkát.

20)Az intézmény dolgozóival jó munkatársi kapcsolatot alakít ki.

 
Iratkezelés

1)    Az iskolához érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bonthatja fel.

2)    Évenként külön kell gyűjteni

¾    A nevelőtestületi ülések jegyzőkönyveit;

¾    Vizsgajegyzőkönyveket;

¾    Munkavédelmi és tűzvédelmi szemlék jegyzőkönyveit;

¾    Baleseti jegyzőkönyveket

¾    Statisztikai adatszolgáltatásokat

3)    Ügyiratok továbbítása:

A tisztázáson az iskola nevét, postai irányítószámát, címét, telefonszámát illetőleg fejbélyegzőjét, az ügyirat iktatószámát, tárgyát, hivatkozási számot és mellékletek mennyiségét kell feltüntetni. Az ügyiratot az igazgató vagy helyettese írja alá és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. A bélyegző használatára az igazgató ad engedélyt.

4)      Az ügyiratot postakönyvvel kell továbbítani.

 
 
 
 


4.sz. melléklet
 
 
MUNKAKÖRI LEÍRÁS
Igazgatóhelyettesek
I.

1.    Az igazgatóhelyettes az iskola igazgatójának közvetlen munkatársa. Felelősséggel osztozik az iskola céljainak, feladatainak megvalósításában, a pedagógiai és szakmai tervek kidolgozásában, ellenőrzései során személyesen győződik meg azok végrehajtásáról. Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az igazgatót, testületi megbeszéléseken a nevelőtestületet. Rendszeresen egyeztet az igazgatóval, a nevelőtestület előtt képviseli az igazgató álláspontját. Az igazgató távollétében ellátja annak helyettesítését.

2.    Ellenőrzi az iskola pedagógiai tevékenységét, szakórákat, munkaközösségi összejöveteleket, szülői értekezleteket, szakköröket.

3.    Összesíti a jelentéseket, előkészíti a nevelőtestületi értekezleteket.

4.    Kiemelten foglalkozik a felső tagozattal, ellenőrzi munkaterveiket, tanmeneteiket, tanügyi dokumentumaikat.

5.    Irányítja a pályaválasztási tevékenységet.

6.    Segíti a tankönyvrendelést.

7.    Beosztja a helyettesítést.

8.    Vezeti a távollétre vonatkozó dokumentumokat, helyettesítési naplót, nyilvántartja a betegállományokat, rendkívüli szabadságokat.

9.    Közösen az iskolatitkárral elkészíti a hóvégi elszámolásokat.

10.Havonta ellenőrzi a naplókat.

11.Elkészíti az iskolai statisztikát.

12.Kidolgozza az igazgató által jóváhagyott tantárgyfelosztást.

13.Felméri a szakmai anyagigényeket, szakirodalomra, szemléltető eszközökre, oktatástechnikai eszközökre.

14.Részt vesz a költségvetés tervezésében.

15.Részt vesz a munkavédelmi szemléken.

16.Ellenőrzi az iskolai dokumentáció megőrzését, ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet.

17.Részt vesz a leltározás előkészítésében és lebonyolításában.

18. Az igazgatóhelyettes bizalmi feladatot lát el, számára a hivatali titoktartás kötelező. Munkája pontos, magatartása mindenkor udvarias, példamutató.

 


Igazgatóhelyettes
II.
 

1.    Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa. Felelősséggel osztozik az iskola céljainak feladatainak megvalósításában, a pedagógiai és szakmai tervek kidolgozásában. Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az iskola igazgatóját, testületi megbeszéléseken a tantestületet. Rendszeresen egyeztet az igazgatóval, a nevelőtestület előtt az igazgató álláspontját képviseli. Az igazgató távollétében ellátja annak helyettesítését.

 

2.    Ellenőrzi a pedagógiai tevékenységet, tanórákat látogat, munkaközösségi értekezleteken, szülői értekezleteken vesz részt.

 

3.    Kiemelten foglalkozik az alsó tagozaton és a napköziben folyó munkával.

 

4.    Ellenőrzi a tanmeneteket, munkaterveket.

 

5.    Beosztja az étkezés rendjét, kapcsolatot tart az élelmezésvezetővel.

 

6.    Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.

 

7.    Gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről.

 

8.    Nyilvántartja a megjelenő rendelkezéseket.

 

9.    Rendszeres kapcsolatot tart az óvodákkal, társintézményekkel, valamint a közművelődési intézményekkel.

 

10.Gondoskodik az igazolatlanul mulasztó tanulók szüleinek értesítéséről.

 

11.Felméri a szakirodalom, anyag- és eszközigényeket.

 

12.Kapcsolatot tart a könyvtárossal és az oktatástechnikussal.

 

13.Ellenőrzi a tanügyi dokumentumokat, elszámolásokat.

 

14.Megszervezi az első osztályosok beíratását.

 
15.Közreműködik a tankönyvrendelésben.
 
16.Felméri a továbbképzési igényeket.
 

17.Részt vesz a leltározás előkészítésében és lebonyolításában.

 

18.Gondoskodik a szülőknek szóló információknak a címzetthez juttatásáról.

 

19. Az igazgatóhelyettes bizalmi feladatot lát el, számára a hivatali titoktartás kiemelten kötelező.


5.sz.melléklet
 
 
MUNKAKÖRI LEÍRÁS
Munkaközösség vezetők
 

1.    A munka közösségvezetőt a tantestület javaslatára az igazgató bízza meg. Visszahívása is hasonlóan történik.

 

2.    A munka közösségvezetőnek véleményezési joga van a pedagógiai program, a munkaterv és a belső ellenőrzések tervezésénél.

 

3.    Részt vesz a fegyelmi eljárások kidolgozásában, lefolytatásában.

 

4.    Megtervezi és megszervezi szaktárgyi közössége munkáját. Ennek írásos dokumentumát szeptember 30-ig elkészíti és leadja az iskola vezetésének.

 

5.    Szervezi és segíti kollégái munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre, illetve az új belépőkre.

 

6.    Rendszeres hospitálást végez.

 

7.    Tervezi és végzi az évközi és tanév végi eredményméréseket, ezek értékelését.

 

8.    Figyelemmel kíséri a versenykiírásokat, időben leadja a nevezéseket.

 

9.    Felméri munkaközössége továbbképzési igényeit, közreműködik a megvalósításban.

 

10.Segíti szaktárgyában a megfelelő program és az ahhoz megfelelő tankönyvek és taneszközök kiválasztását.

 

11.Figyelemmel kíséri a szakleltárt, javaslatot tesz új eszközök beszerzésére, illetve a selejtezésre.

 

12.Személye a legfőbb összekötő kapocs az iskolavezetés és a tantestület tagjai között.

 

13. Igény szerint értékelő beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről.

 


6.sz. melléklet
 
 
MUNKAKÖRI LEÍRÁS
Pedagógusok
 

1.    A pedagógus munkaideje napi nyolc óra. Kötelezően ellátandó óráinak számát a mindenkor aktuális közoktatási törvény szabályozza.

2.    A többször módosított 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról alapján, valamint az iskola munkatervében foglaltakon kívül:

3.    A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében a tantestület által közösen meghatározott egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi munkáját.

4.    Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, a diákönkormányzat kialakításából, az ünnepek, megemlékezések szervezéséből, lebonyolításából, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a tanulók folyamatos felzárkóztatását és a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaorientációs, pályaválasztási munkából, a gyermekvédelmi tevékenységből.

5.    Ismeri a pedagógia korszerű elméleteit, gyakorlatát, ezeket nevelő és oktató munkájában alkalmazza. Tantárgyának eszközigényét ismerve részt vállal a szertári állomány fejlesztésében.

6.    Önállóan, folyamatosan képzi magát, szükség szerint részt vesz a szervezett továbbképzéseken.

7.    Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi. Önálló éves tanmenetét szeptember 30-ig bemutatja munkaközössége vezetőjének valamint az igazgató engedélye alapján használja.

8.    A tanítási órákra, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra felkészül. Felkészüléséről az ellenőrző személyek kívánsága szerint számot ad.

9.    A minisztérium által jóváhagyott tantervek alapján, a tankönyvek és egyéb taneszközök felhasználásával tanít.

10.Az írásbeli dolgozatok megírását előre jelzi, a megírás után két héten belül javítja. Az írásbeli házi feladatokat ellenőrzi.

11.Rendszeresen ellenőrzi a tanterem tisztaságát, betartja illetve betartatja az iskola házirendjét.

12.Az iskola munkatervében meghatározottak szerint tart fogadóórát. A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket.

13.Külön figyel a lemaradó, illetve a tehetséges gyerekek haladására, fejlődésére és tudatos, folyamatos segítséget nyújt felkészülésükhöz.

14.A tantestület által elfogadott rend szerint látja el az ügyeletet, az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes utasítása alapján a helyettesítést, tanórán kívüli teendőit, tisztségének megfelelő vállalt kötelezettségeit, a munkakörével járó adminisztrációs munkát. Az adminisztrációt naprakészen vezeti.

15.Távolmaradása esetén a szakszerű helyettesítés érdekében tanmenetét a helyettesítők rendelkezésére bocsátja, a tanítandó anyagot kiírja. Váratlan távollét esetén természetesen a fenti kötelezettség nem áll fenn.

16.Részt vesz az értekezleteken, hozzászólásaival, javaslataival, kritikájával segíti az iskola munkáját.

17.Segít a tankönyvek megrendelésében.

18.Felkészíti tanulóit az iskolai tantárgyi és egyéb versenyekre, részt vesz azok előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában.

19.A tanulói kíséretet szakszerűen ellátja.

 


7.sz. melléklet
 
 
MUNKAKÖRI LEÍRÁS
OSZTÁLYFŐNÖKÖK MUNKAKÖRE
 

1.    Az osztályfőnököt a munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével az igazgató jelöli ki.

 

2.    Osztályfőnöki nevelői munkáját megtervezi. Ennek írásos dokumentumát szeptember 20-ig /1. és 5. osztályban szeptember 30-ig/ elkészíti.

 

3.    A dokumentum tartalmazza a helyzetelemzést, az elérendő célokat, feladatokat, a célok érdekében megvalósítandó feladatokat és a részletes tanmenetet, kirándulási tervet.

 

4.    Minden hónapban értékeli a tanulók közösségi, tanulmányi munkáját, magatartás és szorgalom osztályzatot ad a tanulók, szaktanárok és a napközis nevelők véleménye alapján. Mindezt bevezeti a naplóba és az ellenőrző könyvbe.

 

5.    Személyiség és közösségfejlesztő munkája eredményességének érdekében együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, szülőkkel. Rendszeresen látogatja osztálya tanítási óráit, tanításon kívüli foglalkozásait. Tapasztalatait, problémáit az érintett nevelőkkel és a tanulókkal megbeszéli

 

6.    Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására ennek érdekében korrepetálásra, napközibe, tanulószobára irányítja a tanulókat, a részvételt és az eredményt ellenőrzi.

7.    Együttműködik az iskola gyermekvédelmi megbízottjával. A lehetőségekhez képest egyénileg is foglalkozik a tanulókkal.

 

8.    Ugyancsak együttműködik a DÖK-vezetővel, osztálya diákönkormányzati képviselőjével.

 

9.    Az iskola munkatervében foglaltak szerint részt vesz a fogadóórákon, illetve szülői értekezleteket tart. A szülői értekezleteken beszámol az osztály tanulmányi és neveltségi helyzetéről ismerteti a soron következő feladatokat. A tájékoztató füzetekben értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi eredményeiről, gondosan ügyelve ara, hogy az elismerések, elmarasztalások nevelő hatásúak legyenek. Ellenőrzi az osztályzatok és egyéb beírások szülők általi tudomásul vételét.

 

10.Naprakészen végzi az osztályfőnökök adminisztrációs és ügyviteli teendőit. Előzetes kérés alapján engedélyt ad a tanulónak a tanítási napról való távolmaradásra.

 

11.A zökkenőmentes átmenet érdekében az átadó-átvevő osztályfőnökök kötelesek előzetesen egymásnál hospitálni, egymásnak részletes tájékoztatást adni a tanulókról. Időnként színház, múzeum, mozi, stb. látogatásra viszi tanítványait és megszervezi az év végi kirándulást.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8. melléklet
 
 
Belső ellenőrzési szabályzat
 

Az intézmény belső ellenőrzési szabályozására és végrehajtása érdekében az alábbi igazgatói utasítást adom ki az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteként.

 

A belső ellenőrzés célja:

 

A belső ellenőrzés célja az intézményi feladatellátás és gazdálkodás területén az, hogy

-          biztosítsa az intézmény felelős vezetője számára a megfelelő mennyiségű és mélységű információt az intézményben folyó oktató és nevelő munka tartalmáról és annak színvonaláról

-          jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a szakmai és jogi követelményektől való eltérést

-          segítse a vezetői működés és irányítás hatékonyságát, az intézmény gazdaságos működését, valamint a vezető döntéseinek előkészítését és a döntések egységes, teljes körű végrehajtását

-          a szabálytalanságok, hiányosságok, lazaságok, fegyelmezetlenségek és azok okainak és körülményeinek feltárásával biztosítsa az intézmény törvényes jogszabályokban és belső utasításokban előírt működését.

-          Biztosítsa a pénz és egyéb eszközgazdálkodással, valamint az elszámolásokkal kapcsolatos kötelező előírások betartását.


A vezetői ellenőrzés:

 

Valamennyi vezető beosztású dolgozó feladata a vezetése és irányítása alatt működő munkaterület munkájának folyamatos ellenőrzése. A vezető által gyakorolt ellenőrzésnek folyamatosnak kell lennie.

A vezető által gyakorolt ellenőrzés módjai:

-          az irányítás funkciójához kapcsolódó ellenőrzés

-          adatszolgáltatás – adatfelhasználás alapján végzett ellenőrzése

-          beosztottak beszámoltatásán alapuló ellenőrzés

-          a helyszíni ellenőrzés

Az általános vezetői ellenőrzés formái:

-          postabontás

-          kiadványozás

-          koordinálás

-          beszámoltatás

-          helyszíni ellenőrzés

-          igazgatói utasítások és szabályzatok kiadása és azokban foglaltak betartása

-          munkaköri leírások kiadása, az azokban leírt feladatok megkövetelése

 

Az igazgató ellenőrzési kötelezettségei

 
Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője.

Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézet összes dolgozójára.

Előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását.

Kialakítja és jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát.

Ellenőrzéseinek megállapításai alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről és azok végrehajtásáról.

Ellenőrzi az általa átruházott jogkörök gyakorlását.

Vizsgálja a szaktevékenység ellátásának hatékonyságát.

Látogatja a tanítási órákat, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal .

 

Ellenőrzi a belső szabályzatok és utasítások, a munkaköri leírások betartását, az intézményi vagyon védelmét, annak szervezettségét. Vizsgálja a leltározás, selejtezés helyességét.

 

A munkafolyamatokba épített ügyrendi ellenőrzés

 

A munkafolyamatokba épített belső ellenőrzésnek biztosítania kell:

-          az egyes munkafolyamatok megszakítás nélkül ellenőrizhetők legyenek

-          a költségvetési előirányzat felhasználását

-          Berendezési és felszerelési tárgyak, anyagok, szemléltető eszközök, műszaki és élelmezési anyagok rendeltetésszerű felhasználását.

 

A belső ellenőrzés területei

 

1.    Gazdálkodási tevékenység ellenőrzése

        Állóeszköz gazdálkodás ellenőrzése

        Létszám és bérgazdálkodás ellenőrzése

        Készlet és energiagazdálkodás ellenőrzése

        Működési bevételek ellenőrzése

 

2.    Vagyonvédelemmel összefüggő ellenőrzési feladatok

-          felelősségi körök kialakítása

-          vagyontárgyak tárolására és őrzésére szolgáló helységek

-          vagyonmegállapító leltározás

-          selejtezés végrehajtása

 

3.    A szakmai pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok:

-          a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése

-          nevelői- oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása

-          a tanulók tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése

-          anyakönyvek, naplók szabályszerű vezetése, ellenőrzése

-          szakmai munkaközösségek munkája

 

A belső ellenőrzés munkája

 

1.    Az ellenőrzés megállapításának írásba foglalása

-          az ellenőrzés fontosabb adatai

2.    Az ellenőrzési jegyzőkönyv készítése

Az ellenőrzési jegyzőkönyv szerkezeti tagozódása tekintetében a fontosabb adatok körében az alábbiakat kell feltüntetni.

-          a bevezető részt , mely tartalmazza a készítés helyét és idejét,

-          az ellenőrzött munkaterület megnevezését,

-          a helyszíni ellenőrzés kezdő és végnapját

-          az ellenőrzést végző dolgozó nevét, az ellenőrzési záradékot.

A realizálási záradékban az ellenőrzött dolgozó az ellenőrzési jegyzőkönyv átvétele alkalmával intézkedési kötelezettségeire nézve tesz kötelező nyilatkozatot .

A felelősségi záradékban a felelősként megjelölt személyek igazolják, hogy a rájuk vonatkozó részt megismerték, s kijelentik, hogy arra 3 munkanapon belül írásbeli magyarázatot adnak.

Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz hibajegyzék is csatolható, amelyben a súlyos szabálytalanságnak nem minősülő kisebb hibákat lehet felsorolni. Az ellenőrzés által feltárt hiányosságok, mulasztások jelentőségétől és súlyától függően a vonatkozó jogszabályok alapján a realizálási kötelezettségének fegyelmi eljárás megindításával és lefolytatásával kell eleget tenni.

 


9.sz melléklet
 
 

Az irat és ügykezelési szabályzat

 

Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztratív dolgozók végzik.

A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének a feladata.

Az iskolatitkár az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el:

-          a küldemények átvétele,

-          a küldemények felbontása

-          az esetleges előíratok csatolása,

-          az irodában iktatott iratok belső továbbítása, és ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

-          az irodában iktatott iratok belső továbbítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése

-          az irodában iktatott iratokhoz kapcsolódó mellékletek csomagolása

-          a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése

-          a határidős iratok kezelése és nyilvántartása

-          az irodában iktatott iratok kiadványainak külső kézbesítése

-          az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése

-          az irattár kezelése, rendezése

-          az irattári jegyzékek készítése

-          közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

Az irattár őrzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot.

 
Az irattári anyag selejtezése.

A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagát ötévenként legalább egyszer a sejtezés szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhető.

A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
 
Az intézményi körbélyegző nyilvántartása

A nyilvántartólapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni:

-          a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét

-          a bélyegző használatára jogosultak nevét, aláírását,

-          a bélyegző kiadásának dátumát,

-          a bélyegzőért felelős dolgozó nevét, aláírását.


10.sz melléklet
 
 
Leltározási szabályzat
 
A leltározás végrehajtása

A leltározás szabályszerűségéért a leltározási felelős, ennek hiányában az intézmény iskolatitkára felel.

A leltározás során a leltározott eszközök azonosítási adatait, mennyiségi egységét és mennyiségét a számbavétellel egyidejűleg a leltári bizonylaton kell rögzítenie a leltározónak. Mennyiségi felvételnél:

-          méréssel, számlázással

-          leltárba vett eszközök

-          leltározott tárgyak

A leltározás befejezése után el kell készíteni a leltár összesítését és ellenőrzését.

Ennek keretében ellátandó feladatok:

-          leltárfelvételi ívek csoportosítása a leltárösszesítő elkészítéséhez

-          leltárösszesítő elkészítése és egybevetése a tartalmilag és számszakilag is ellenőrzött bizonylatokkal

-          a könyv szerinti készletek felvezetése a leltárösszesítőre, valamint a hiányok és többletek meghatározása

-          a leltárjegyzőkönyvek elkészítése

A leltár ellenőrzését a leltárfelelős és az intézmény által kijelölt ellenőr végzi.

A leltárfelvétel teljességének vizsgálata után kerül sor a leltárösszesítő elkészítésére. A leltározás befejezésekor zárójegyzőkönyvet kell felvenni, a leltározásban részt vevők leltározásban betöltött funkciójuk feltüntetésével írják alá.

 


11.sz melléklet
 
 

Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályzata

 

1.             A feleslegessé vált eszközök, készletek jegyzéke

A feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe kell foglalni.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

-          nyilvántartási szám

-          az eszköz megnevezése

-          mennyiségi egység

-          feleslegessé válás oka

-          a használatból való kivonás időpontja

-          az összeállításért felelős személy aláírása

 

2.             A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása

A megsemmisítés előtt meg kell kísérelni a hasznosítást.

-          bérbeadás útján

-          térítés ellenében történő átadással

-          magánszemélyek részére történő értékesítés útján történhet.

 

3.             Selejtezés

Selejtezési eljárás lefolytatása

Az értékesítésre nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző napokban selejtezni kell.

A selejtezési bizottság kijelölése

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak megbízása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia. A selejtezés alkalmával a bizottságnak a selejtezésre kerülő vagyontárgyak, illetve a készletek hasznosításának módjáról is döntenie kell.

 A selejtezési bizottság által javasolt intézkedések megtételére a selejtezés tényleges lefolytatására csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor.

 

4.             A selejtezés dokumentálása

A tárgyi eszközök selejtezésének dokumentálására nyomtatványokat kell használni:

-          tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve

-          selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke

-          tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke

-          megsemmisítési jegyzőkönyv

 
 


12. sz. melléklet

 
 

A Petőfi Sándor Általános Iskola Könyvtárának

Működési Szabályzata
 
 

A könyvtár elnevezése: Petőfi Sándor Általános Iskola

A könyvtár címe: 2600. Vác, Deákvári főtér 5.
Létesítésének ideje: 1958.

A könyvtár elhelyezése: önálló elhelyezés az iskola épületében

Alapterülete: 23 m2
A könyvtár bélyegzője:
 

1.          A könyvtár fenntartása és szakmai irányítása

 

Az iskolai könyvtár a Petőfi Sándor Általános Iskola szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Vác Város Polgármesteri Hivatal az iskola költségvetésében gondoskodik.

A szakszerű és a feladatoknak megfelelő könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget.

A könyvtár szakmai koordinációs központja az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

Az iskolai könyvtár munkáját szakmai szolgáltató tevékenységével a Pest Megyei Pedagógiai Intézet segíti.

Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi.

 

2.    A könyvtár feladatai

 

Az iskolai könyvtár gyűjteményét szakszerűen fejleszti és feltárja. Költségvetési keretén belül biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz, tanuláshoz szükséges információhordozókat.

Központi szerepet tölt be az iskola olvasás és könyvtár-pedagógiai tevékenységében. A nevelőtestület aktív közreműködésével szervezi a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését, a tanulók önálló ismeretszerző képességének kialakítását.

A pedagógusok alapvető pedagógiai szakirodalmi és információs tájékoztatására törekszik, ennek érdekében fogadja más intézmények szolgáltatásait, információit.

 

3.    Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állománya, gazdálkodása

 

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata a 20.sz mellékletben található.

Az iskolai könyvtár állományának alakítása, gazdálkodása

Az iskolai könyvtár az általános iskola követelményeinek megfelelően folyamatosan, tervszerűen, arányosan fejleszti állományát. Az állomány vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően gyarapszik.

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az iskola a költségvetésben előre tervezetten, folyamatosan biztosítja.

Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok megrendelése és beszerzése az iskola költségvetésében biztosított összegből a könyvtáros tanár feladata. Hozzájárulása nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható.

A könyvtáros tanár az állományalakítás során figyelembe veszi a szükségleteket és a nevelői közösségek kéréseit.

A könyvtár tervszerű és folyamatos gyarapítása érdekében a Városi Könyvtárhoz utalt összeg erejéig szerződést kell kötni a Könyvtárellátó Közhasznú Társasággal.

 

A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása

A könyvtár helyiségben elhelyezett dokumentumok:

-          könyvállomány

-          kézikönyvtár

-          kölcsönző állomány

-          segédkönyvtár

-          raktári rendje – szépirodalom betűrendben,

-          ismeretközlő irodalom szak, ezen belül betűrendben

-          brosúrák

raktári rendje: évfolyamonként

-          periodiák

raktári rendje: friss számok a folyóirattartón, korábbi évfolyamok tékázva a raktárban

-          AV dokumentumok

Raktári rendje: külön egységenként dokumentumtípusokként folyószámos elhelyezéssel.

Az állomány nyilvántartása:

             A dokumentumok állományba vételéről a 3/1975. / VI.17./ KP-PM sz.

            együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek / MK.1978.9./ határoztak.

             A könyvtárba érkező – gyűjtőkörbe tartozó – tartós használatra szánt dokumentumokat 3 napon belül állományba kell venni.

             A könyvekről az egyedi / címleltár / és az összesített / csoportos leltár / állomány nyilvántartást szakszerűen kell vezetni.

             A periodiákról ideiglenes nyilvántartás készül.

Az AV dokumentumokról az alábbi nyilvántartást vezetjük:

-          egyedi leltárkönyvet az alábbi módon:

-          dokumentumtípusonként önálló leltárkönyvben

-          a típust jelölő betűvel és folyószámozással

-          összesített / csoportos / nyilvántartást,

-          a brosúrákról egyedi nyilvántartás készül Br. és sorszám megjelölésével

Fogyóanyagonként kezeljük értékhatár korlátozás nélkül.

Itt tartjuk nyilván a tanári segédleteket, tanterveket, tanári kézikönyveket és tankönyveket. A tartalmilag gyorsan avuló dokumentumokat. A brosúrák állományba vételekor a számlákon jelöljük meg azokat a dokumentumokat amelyeket brossúra-nyilvántartásba vettünk. A csoportos leltárkönyvbe a brosúrákat nem vezetjük be.

A könyvtári állomány ellenőrzése, védelme:

Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elvesztett és térített dokumentumokat is.

Az olvasó által elveszített, megrongált dokumentumokat az olvasó az alábbi módon pótolhatja:

-          a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével,

-          a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével,

-          a dokumentum másolási és kötési értékének megtérítésével

A pótlás módját a könyvtár határozza meg.

A brosúrák nem leltárkötelesek, a hiányzó brosúrákat azonban törölni kell.

A törölt brosúráról nem kell sejtezési jegyzőkönyvet készíteni. A nyilvántartásból egy piros vízszintes vonallal áthúzzuk a törölt dokumentumot. A könyvtáros tanár nem felelős ezekért a dokumentumokért.

Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975./VI.17./ KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek MK.1978.9. szerint végzi.

 
A könyvtári állomány feltárása:
 

Az iskolai könyvtár teljes állományáról katalógusok készülnek:

-          raktári katalógus

-          olvasói katalógus

-          betűrendes leíró katalógus

-          csoportképzéses szakkatalógus

 

4.    Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

 

Az iskolai könyvtár rendelkezésére áll a könyvtár használóinak. A könyvtár használóinak köre:

-          az iskola tanulói

-          az iskola dolgozói

Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak az igazgató leírásos engedélyével vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Az iskolai könyvtár feladata, hogy az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek érdekében a könyvtárhasználók a könyvtár teljes állományát használhatják helyben, és kölcsönözhetnek az erre kijelölt állományegységből.

Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást nyújt a könyvtár a dokumentumai használatához szükséges ismeretekről. Bibliográfiai vagy adatszolgáltatást nyújt.

Segíti az iskolai munkához szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést végez.

Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkésztésében, megtartásában. A tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári közösségeket szervezhet.

Könyvtárközi kölcsönzés keretében a saját gyűjteményében nem található Dokumentumokat – a felmerülő költségek térítése esetén – más könyvtártól átkéri, illetve a hozzá érkező kéréseket kielégíti.

Ellátja a szolgáltatásokkal összefüggő nyilvántartási feladatokat.

Gondoskodik az állomány védelméről, szakmai rendjéről.

Az olvasó köteles betartani a könyvtár használatának szabályait. Köteles rendezni tartozását az iskolával kötött jogviszony megszűnése előtt.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével összefüggő részletes szabályokat, a munkaköri leírás tartalmazza.

 

5.    Záró rendelkezések:

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletévé képezi.

Az iskolai könyvtár szabályzatait felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha jogállásban szervezeti felépítésben, feladat, működési vagy személyi rendszerében változás következik be.

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

 
 
 
 
 
13. sz. melléklet
 
 

A Könyvtár gyűjtőköri szabályzata

 

1.    A gyűjtőkört meghatározó tényezők

 

A könyvtár a Petőfi Sándor Általános Iskola alapfokú oktatási intézményben működik, melynek célja az új ismeretekre nyitott, tanultakat célszerűen felhasználó, életkoroknak megfelelő műveltségű ifjúság nevelése. Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott profilja szerint ének-zene és matematika tagozat működik. Az emeltszintű oktatást kibővítjük a drámapedagógiával.

Nevelési és oktatási céljaink érdekében a könyvtár feladata:

Biztosítani a tanulók és a pedagógusok ellátását, olyan információkkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő – oktató munka folyamatában.

A könyvtári állomány fő gyűjtőkörébe azok a dokumentumok tartoznak, amelyek elsődleges funkciócsoportból adódóan feladatainak megvalósítását segítik.

Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló dokumentumok gyűjtését csak részlegesen vállalhatja.

A könyvtár él a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével, hogy az olvasók számára biztosítsa a széles körű dokumentum használatot.

 

2.    A könyvtár által gyűjtött dokumentumok formai leírása

 

A hagyományos nyomdai úton előállított dokumentumok

-          könyvek

-          időszaki kiadványok

-          kisnyomtatványok

-          térképek

-          kották

-          kéziratok

-          audióvizuális ismerethordozók:

-          diaképek

-          transzparensek

-          magnókazetták

-          hanglemezek / hagyományosak és CD /

-          videófilmek

-          számítógépes ismerethordozók

-          CD ROM-ok

 

3.    A gyűjtés szintje és mélysége

 

Az általános Iskolai könyvtárak gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed.

Kiemelten kell gyűjteni a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos műveket.

A tananyagos kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép és ismeretközlő irodalmak tartalmi teljességgel válogatva.

Kiemelten gyűjtsük az összefoglaló jellegű, történeti, enciklopédikus műveket és lexikonok.

 

4.    A gyűjtés tartalom szerint:

 

Kézikönyvtári állomány:

Alapvetően szükségesek:

-          általános és szaklexikon

-          általános és szakenciklopédiák

-          szótárak, fogalomgyűjtemények

-          kézikönyvek, összefoglalók

-          adattárak

-          atlaszok

-          tankönyvek

-          tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok

-          nem nyomtatott ismerethordozók / AV,CD,CD-multimédia / közül a tantárgyaknak megfeleltetett féleség

 
Ismeretközlő irodalom:

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett irodalmat.

Biztosítani kell a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám.

 
Szépirodalom:

A könyvtár teljességre törekvően gyűjti a mikrotantervekben meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, antológiákat, népköltészeti irodalmakat a magyar és világirodalom alkotásaiból.

           
            Pedagógiai gyűjtemény:   

Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határ tudományainak dokumentumait. Pedagógiai és pszichológiai szaklexikonok, enciklopédiák, pedagógia történeti munkák, alapvető neveléselméleti kézikönyvek, pedagógia klasszikusainak munkái, a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges irodalmak.

A művelődés és oktatáspolitika dokumentumait, tanári kézikönyvek, stb.

 

Könyvtáros segédkönyvtár:

Gyűjteni kell:

-          kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédletek

-          könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket

-          könyvtári összefoglalókat

-          könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket

-          könyvtárhasználattan módszertani segédleteit

-          az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványokat, módszertani folyóiratokat

 
 
 
Hivatali segédkönyvtár:

Az iskola vezetősége részére a nevelőmunka irányításával, a gazdálkodással az ügyvitellel kapcsolatos dokumentumokat beszerezzük. Biztosítjuk a Magyar Törvénytár c. számítógépes dokumentumokhoz való hozzáférést, folyamatosan megvásároljuk a közlönyöket.

 
Kéziratok:

Gyűjtjük az iskola pedagógiai dokumentációit, a pályázati munkákat / tanulói, tanári / iskolai újság és rádió dokumentációit.

Az iskola és a város történetére vonatkozó dokumentumokat.


14. sz. melléklet

 

Munkaközösségek együttműködése

 
 

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösségek döntenek saját működési rendjükről, munkatervük elfogadásáról.

  • A munkaközösségek jogai, illetve feladatai különösen, hogy
  • javaslatot tegyenek a helyi tanterv megválasztására, valamint a költségvetés szakmai előirányzatának felhasználására;
  • kísérjék figyelemmel a tantárgyak tanmeneteinek elkészítését, ellenőrzését;
  • segítsék a pályakezdő pedagógusok szakmai munkáját;
  • törekedjenek az egységes intézményi követelményrendszer összehangolására és alkalmazására;
  • végezzenek tantárgyi és nevelési eredményvizsgálatokat;
  • a tanulók részére írjanak ki a tanulmányaikhoz kapcsolódó pályázatokat, szervezzenek tanulmányi versenyeket, készítsék fel a tanulókat;
  • a javító- és osztályozó vizsgák lebonyolításában a vizsgák feladatainak meghatározásával, valamint a vizsgabizottság tagjaiként vegyenek részt.
 

A munkaközösségek együttműködése érdekében:

 
  • Munkájuk alapja a közösen megvitatott és elfogadott intézményi pedagógiai program.
 
  • A munkaközösségek vezetői évente több alkalommal részt vesznek az intézményi kibővített vezetői megbeszéléseken , ahol megismerkednek az aktuális feladatokkal, elmondják véleményüket a feladataikat érintő kérdésekben, beszámolnak munkaközösségük munkájáról, megismerkednek egymás tevékenységével, megvitatják tapasztalataikat.
 
  • A sajátos nevelési igényű, magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók nevelésére közösen dolgoznak ki egységes fejlesztési tervet a megfelelő szakvélemények szerint, az erre alkalmas szakember bevonásával.
 
  • Együttműködnek az iskolai programok, versenyek szervezésében, a tanulók jutalmazásában.
 
  • Tagjai közül minden munkaközösség kijelöli azokat a személyeket, akik az intézmény többi munkaközösségével év közben folyamatos kapcsolatot tartanak, segítik az információcserét, beszámolnak a felmerülő problémákról, a megállapodásokról.
 

·        Az iskola nevelési értekezleteire, a pedagógusok intézményen belüli képzésére összehangolt munkarend szerint felkészülnek.

 

15. sz. melléklet

 
 

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

 
 
  • Az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeres, legalább havi egyszeri alkalommal kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.
 
  • Jelzi az osztályfőnökök, egyéb jelzőrendszerek által feltárt veszélyhelyzetekben lévő gyerekeket, családokat, segítséget kér a családlátogatásnál, a veszélyeztetettség okainak feltárásánál, a gyerek megfelelő szakemberhez irányításánál.
 
  • Tájékozódik a Gyermekjóléti Szolgálat munkájáról, az általa szervezett programokról, ruhaosztási akciókról, felhívja az erre rászoruló családok figyelmét a segítségnyújtási formákra.
 
  • A magatartási, beilleszkedési, tanulási, nevelési problémákkal küzdő gyerekek fejlesztéséhez igénybe veszi a Gyermekjóléti Szolgálat megfelelő szakembereinek segítségét, foglalkozásait.
 
  • A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett iskolai szociális munka keretében az iskola lehetőséget teremt fogadóórák szervezésére, ahol a szülők közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.
 
  • Az iskolába meghívott szociális szakember és a pedagógusok közti személyes kapcsolat kialakítását kezdeményezi, lehetővé teszi a gyerekekkel, családokkal kapcsolatos konzultációt, a problémák esetmegbeszélésen történő kezelését, az iskolán belül felmerülő problémák okainak vizsgálatát, az okok feltárását, a megoldás közös keresését.
 
  • A kapcsolattartás fő célja a gyerekek veszélyeztetettségének korai felismerése, a hátrányok kezelése, a megfelelő terápia, a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

16. sz. melléklet

 

Orvosi vizsgálatok rendje:

 

Balesetmegelőzés okából orvosi vizsgálatra kell rendelni a munkavállalót a következő munkakörökbe:

-          intézményvezető

-          igazgatóhelyettesek

-          iskolakönyvtáros

-          pedagógusok

Fenti munkakörökben a vizsgálat évente kötelező.

 

Járványügyi érdekből orvosi vizsgálaton kell részt vennie:

-          iskolatitkár

-          rendszergazda

 

Ismételt orvosi vizsgálatra akkor kell elrendelni ha:

-          a dolgozónak ismeretlen lázas megbetegedése volt

-          a dolgozónak olyan bőrbetegsége van , amellyel foglalkozásának gyakorlása közben mások megbetegedését idézheti elő

-          hasmenéses és heves gyomor –bél panaszai vannak ill. voltak és azóta orvosi vizsgálaton nem vett részt

-          AIDS betegség gyanúja áll fenn

 

Munkavállaló felvételi rendje:

-          orvosi alkalmassági vizsgálat

-          munka és tűzvédelmi oktatás / elméleti és gyakorlati /

Orvosi vizsgálatra való küldés a rendszeresített formanyomtatvánnyal történik.

Munkavédelmi oktatásban a munkavédelmi megbízott részesíti.

Az orvosi vizsgálatot valamint a munkavédelmi oktatás megtörténtét megfelelően dokumentálni kell.

 
 


17. sz. melléklet
 
 

A tagintézménnyel,

intézményegységgel való kapcsolattartás rendje

 
 
 

A tagintézmény munkatársai telefonon, e-mail-ben, valamint az iskolabusz segítségével tartják a kapcsolatot az anyaintézménnyel. A Petőfi Sándor Általános Iskola vezetősége havonta legalább 1 alkalommal személyesen is a püspökszilágyi dolgozókkal. A rendszeres kapcsolattartás a KLIK intézményi struktúráján belül működik. Az értekezletek, döntések anyagait a tagiskola dolgozói is megismerik. Az iskolai dokumentumok megfeleltetése minden tanév elején, illetve végén kötelező.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

18. sz. melléklet

 
 

Rendkívüli esemény,

bombariadó esetén szükséges teednők

 
 

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

 
• Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

• a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

• a tűz,
• a robbantással történő fenyegetés.
 

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

 

• Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

• igazgató
• igazgatóhelyettes
• személyi ügyekért felelős iskolatitkár
 

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

• a fenntartót,
• tűz esetén a tűzoltóságot,

• robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

• személyi sérülés esetén a mentőket,

• egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

 

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel, és hangosbemondón keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv, "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

 

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A gyülekező területen az osztályokat az osztályfőnökök veszik át és azokat a tanulókat, akiket rendkívüli esemény esetén a szülő írásos nyilatkozata alapján haza küldhetnek, haza engedik. A többi gyerek számára az osztályfőnökök felügyeletet biztosítanak a tanuló iskolában való tartózkodásának aznapi tanrendi idejére.

   

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

 • Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb. tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!)

• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

• A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

• A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia, és egyeztetnie kell a napló aznapi létszámadataival.

 

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  

• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

• a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

 

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  

• a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

• a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,

• az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

• a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,

• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

• az épület kiürítéséről.
 

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

  

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" igazgatói utasítás tartalmazza:

 

• A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

 

• Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

 

• A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

 

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:

• igazgatói iroda,
• tanári szoba,
• iskolatitkári iroda.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

19. sz. melléklet

 
 
Adatkezelési szabályzat
 
 
 

Általános rendelkezések

 

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról.

 

1.1Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

 

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg.

 

a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:

-       A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”)

-       A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról

-       A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

 

b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:

-       a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása,

-       az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

-       azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart,

-       az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,

-       az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

-       a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

-       az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

 

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

 

1.2Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

 

a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

c) Adatkezelési szabályzatunkat, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a munka törvénykönyve 76. § /6/-/7/ bekezdése, valamint a 76/B § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni.

 

2.    Az intézményben nyilvántartott adatok köre

 

A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

 

2.1Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai

 

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok:

a) név, születési hely és idő, állampolgárság

b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

-       iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

-       munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,

-       alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

-       munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

-       munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

-       szabadság, kiadott szabadság,

-       alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

-       az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

-       az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

-       a többi adat az érintett hozzájárulásával.

 

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

 

2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

 

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok:

 

a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma

b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma

c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen – felvételivel kapcsolatos adatok.

-       a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

-       a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

-       a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,

-       beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,

d/ a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

e/ a tanuló diákigazolványának sorszáma

-       a tanuló azonosító száma,

f/ a többi adat az érintett hozzájárulásával.

 

3.    Az adatok továbbításának rendje

 

3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása

 

Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

 

3.2 A tanulók adatainak továbbítása

 

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

 

A tanulók adatai továbbíthatók:

 

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat

b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek

c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének

d) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza

f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából

h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából

 

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

 

4.    Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

 

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg.

 

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

 
 
 

Az igazgató személyes feladatai:

-       a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása,

-       a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása,

-       a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,

-       a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,

-       a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és

tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új

iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

-       a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

 
Igazgatóhelyettesek:

-       a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

-       a 3.2 fejezet e),f),h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

 
Iskolatitkár:

-       a tanulók adatainak kezelése a 2.2 a),b),e) szakaszai szerint

-       a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint

-       adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben

 
Osztályfőnökök:

-       a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek

-       a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek

 

5.    Az adatkezelés technikai lebonyolítása

 

5.1Az adatkezelés általános módszerei

 

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

-       nyomtatott irat

-       elektronikus adat

-       az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép

 

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.

 

5.2Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

 
5.2.1 Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

 

A személyi iratok köre az alábbi:

-       a közalkalmazott személyi anyaga

-       a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat

-       a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok)

-       a közalkalmazott bankszámlájának száma

-       a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok

 

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

-       a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata,

-       a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

-       bíróság vagy más hatóság döntése,

-       jogszabályi rendelkezés.

 

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

-       az intézmény vezetője és helyettesei,

-       az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója,

-       a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, eb-ellenőr, revizor)

-       saját kérésére az érintett közalkalmazott.

 
5.2.4 A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

-       az intézmény igazgatója

-       az adatok kezelését végző iskolatitkár

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

 
5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni.

A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

-       a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor

-       a közalkalmazott áthelyezésekor

-       a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor

-       ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.

 

5.3A tanulók személyi adatainak vezetése

 

5.3.1    A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

-       az intézmény igazgatója

-       az igazgatóhelyettesek

-       az iskolatitkár

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

 

5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

-       összesített tanulói nyilvántartás

-       törzskönyvek

-       beírási napló

-       osztálynaplók

-       a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma

 
5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás
 

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

-       a tanuló neve, osztálya

-       születési helye és ideje, anyja neve

-       állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma

A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az igazgató felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell.

 

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

 

5.4Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

 

5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására

 

Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították.

A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

 

Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

 
 
 
5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga
 

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el.

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

 

Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

 
5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége
 

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

 
 
 
 
 
 
Záró rendelkezések
 

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint pl. a belső ellenőrzés szabályozását, az iratkezelést, stb.- önálló szabályzatok tartalmazzák.

Az intézményi dokumentumok és szabályzatok jegyzéke jelen SZMSZ melléklete. Ezen dokumentumok a partnerek számára hozzáférhetők. A nyilvánosságra hozatal, a tájékoztatás, megismertetés és felülvizsgálat, módosítás rendje a Pedagógiai program, MIP és Házirend esetében megegyezik az alábbiakban meghatározott eljárásrenddel.

A tájékoztatás, megismertetés rendje, nyilvánosságra hozatal
 

Az SZMSZ rendelkezéseiről a szülőket, tanulókat képviselőik útján, a szervezett kapcsolattartási keretek között – szülői értekezlet, iskolagyűlés, osztályfőnöki órák - az igazgató vagy megbízottja tájékoztatja legalább évente egy alkalommal.

Az intézmény vezetője vagy kijelölt helyettese a dolgozók számára tantestületi, alkalmazotti értekezleten ismerteti. a szabályzat előírásait.

Az iskola külső partnerei számára a dokumentum nyomtatott formában való hozzáférhetőségét – a hatályba lépés napjától - az intézmény(ek) hivatalos óráiban és előzetes időpont egyeztetés után biztosítjuk az alábbiak szerint:

 
  • Az iskola fenntartójánál
  • Az iskola könyvtárában
  • Az iskola igazgatójánál
 

A dokumentum elektronikus verziója az iskola internetes honlapján – www.petofi.vac.hu – minden érdeklődő számára hozzáférhető.

 

A Szervezeti és működési szabályzat előírásairól, valamint az intézményi működés egyéb dokumentumairól – szóbeli vagy írásbeli kérelemre – további tájékoztatást kérhetnek az érdeklődők az iskola igazgatójától és/vagy igazgatóhelyetteseitől a vezetői fogadóórákon vagy más, előzetesen egyeztetett időpontban.

 

Az SZMSZ és az intézmény alapvető szakmai-stratégiai dokumentumainak felülvizsgálatáról, a jogszabályi változásokból adódó korrekciójáról az intézmény vezetője a munkatársak bevonásával évente szeptember 1-jéig gondoskodik.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását

·         a Fenntartó,

·         a Nevelőtestület,

·         az iskola igazgatója,

·         a diákönkormányzat

·         és szülői szervezet iskolai vezetősége kezdeményezheti képviselői útján az intézmény vezetőjéhez intézett kéréssel és módosító javaslattal.

A módosítás során véleményezési, egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülői szervezet. A módosított szabályzatot az igazgató előterjesztése után a Nevelőtestület fogadja el. 

 Az SZMSZ mellékletében található egyéb belső szabályzatok előírásai – a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásával – jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Felülvizsgálat és kiegészítés
 
 
 

A szakmai alapdokumentum alapján a Váci Petőfi Sándor Általános Iskola és Tagintézménye -  a Móra Ferenc Általános Iskola - összevonásra került és így a Móra Ferenc Tagiskola helyett a Váci Petőfi Sándor Általános Iskola Püspökszilágyi Telephelye elnevezést használjuk a továbbiakban.

 
 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot ennek megfelelően módosítottuk.

 
 
Vác, 2018. november 5.
 
 
 
 
Ph.
 
 
 
…………………………………………
Csánki Sándor
igazgató
 
 

 


 

 Petőfi Sándor Általános Iskola

2600 Vác, Deákvári főtér 5.
 
 
 
OM azonosító: 037735
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
PEDAGÓGIAI PROGRAM
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2018.
 
TARTALOMJEGYZÉK
 
                                                                                                                                       

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára

vonatkozó jogszabályi előírások                                                                                     3.                                           

 
NEVELÉSI PROGRAM                                                                                   

Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása           4.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai     5.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok                                   8.

Iskolai egészségnevelési program                                                                                10.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv        12.

Iskolai környezeti nevelési program                                                                            14.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok                                                           15.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását      szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák                                                    16.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a                               tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.                                       

Az egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek                                            

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai                    tevékenység helyi rendje                                                                                             21.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai                                                                 23.                                                       

HELYI TANTERV                                                                                              

A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező     (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv)                                                       25.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei                                         28.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának                   ellenőrzése és értékelése                                                                                                 29.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja                         36.

A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok         39.

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ

JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

 

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései.

 

2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései.

 

3. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései.

 
 
 
 

N E V E L É S I P R O G R A M

 
 

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

 
 
 

            A Petőfi Sándor Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

 

1.      Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

 

2.      Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

 
 

3.      Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

 

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

 
 

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

 

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

1.      Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2.      Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3.      Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4.      Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5.      A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6.      Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7.      A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8.      A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9.      A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10.Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

 

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

 

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1.      Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.      Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 
 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1.      Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
 

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség
 tevékenységének
 megszervezése.
- Közös (közelebbi vagy
 távolabbi) célok kitűzése,
 elfogadtatása.
- Hagyományok kialakítása.
- Követelés.
- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

2.      Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
 

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek
   bemutatása.
- Műalkotások bemutatása.
- A nevelő személyes
   példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és   csoportos minták kiemelése   a közösségi életből.
3.      Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
 
- Magyarázat, beszélgetés.
- A tanulók önálló elemző
   munkája.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

 
 
 
 
 
 

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

-         minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-         rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

-         ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-         határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

 
 
 

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK
 
 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

1.      A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

 

2.      A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

 

3.      A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

 

4.      A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

 

5.      A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

 

6.      A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

 

7.      A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

 
 

8.      A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

 

9.      A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
 

1.      Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

·        a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

·        tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

·        a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

-         a táplálkozás,

-         az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-         a családi és kortárskapcsolatok,

-         a környezet védelme,

-         az aktív életmód, a sport,

-         a személyes higiénia,

-         az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-         a szexuális fejlődés

területén.
 

2.      Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

3.      Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a)      a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

-         testnevelés órák;

-         játékos,

-         egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

-         az iskolai sportkör foglalkozásai;

-         tömegsport foglalkozások;

-         úszásoktatás;

b)     az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

c)      évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

d)     az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

-         szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra);

-         minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

-         minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

e)      az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

-         félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-         a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

 
 

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

 

1.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

-         ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-         ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-         ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-         tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-         sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-         ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-         sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

 

2.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

-         a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-         a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-         a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

 

3.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

-         az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-         tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-         támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

 

4.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

-         a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

 
 
 
TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia

-         rovarcsípések

-         légúti akadály

-         artériás és ütőeres vérzés

-         komplex újraélesztés

Kémia

-         mérgezések

-         vegyszer okozta sérülések

-         savmarás

-         égési sérülések

-         forrázás

-         szénmonoxid mérgezés

Fizika

-         égési sérülések

-         forrázás

testnevelés

-         magasból esés

 

-         az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

 

5.      Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

-         szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-         minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-         évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

 
 

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

 

1.      Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-         a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-         tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-         a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

§ a környezet fogalmával,
§ a földi rendszer egységével,
§ a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
§ a környezetvédelem lehetőségeivel,
§ lakóhelyünk természeti értékeivel,
§ lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival
kapcsolatosan.
 

2.      A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

3.      Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a)      a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai

b)     az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

c)      a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

-         minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-         évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

 
 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

1.      A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

 

2.      A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

 
3.      Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

 
4.      A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

 

5.      A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS

SZERVEZETI FORMÁK

 
 

1.      A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

 

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a)      A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b)     A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c)      Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

 
 
Az egységes alapokra épülő differenciálás
 

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

 

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

 

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

 
 

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:

-         Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-         A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

-         Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-         Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-         Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

-         A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-         A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

 
 

2.      Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

 

a)      Hagyományőrző tevékenységek

·        Fontos feladat az iskola névadójának, Petőfi Sándor emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a „Petőfi-nap” rendezvényei.

·        Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

·        Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján.

·        Részvétel a „Határtalanul” pályázat projektnapján.

 

b)     Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

 

c)      Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat a működtető által meghatározott módon kell befizetni.

 

d)     Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

·        A főállású fejlesztőpedagógus

·        A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

·        A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

-         akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

-         akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

 

e)      Iskolai DSE. Az iskolai DSE foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai DSE a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

f)      Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

g)     Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

 

h)     Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Minden tanév második félévében a 8. évfolyam tanulói a Terror Háza Múzeumban vesznek részt tanulmányi kiránduláson.

i)       Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 

j)       Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 

k)     Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 

l)       Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

 

m)   Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

 

n)     Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

 
 
 
 

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

 

1.      Sajátos nevelési igényű tanulók

-         Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

-         A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

-         Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

-